Az önkormányzatokhoz kerülnek a víziközmûvek januártól. 2013-ra tizedére esik vissza a szolgáltatók száma, a vagyonértékelés pedig fontos feladata lesz az önkormányzatoknak, melyek nagy része még nem látja, hogy a víziközmû törvény milyen hatással lesz mûködésükre.

A víziközmû törvényben foglaltak szerint 2013 január elsejétõl a vízellátás és szennyvízelvezetés, tisztítás alapját képezõ vagyonelemek közösségi (önkormányzati és állami) tulajdonba kerülnek át. A törvény központjában a közmûvagyon tulajdonosi kérdéseinek rendezése, az ivóvízkészletek és a közmûvagyon védelme és fenntartása áll. Az önkormányzatok részére jelentõs feladatokkal járó törvényi kötelezettséget az Energia Hivatalon belül mûködõ Víziközmû Hivatal látja el, a lehetõségekrõl és problémákról december elején a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) és a MaSzeSz (Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség) által szervezett konferencián tanácskoztak a szakemberek és az érintettek.

A törvény értelmében a víziközmû vagyon át-/visszakerül az önkormányzatokhoz vagy az államhoz, akiknek a fejlesztésre 15 éves, évente aktualizált gördülõ tervet kell készíteni és végrehajtani. Kötelezõ lesz számukra a vagyonértékelés, és a reális felújítási ütem készítése. Az üzemeltetési jogviszonyban a szolgáltatók felkészültségét, és mérethatékonyságát javító szigorítások lépnek életbe.

„Az Önkormányzatok nagy része még nem látja, hogy a víziközmû törvény milyen hatással lesz mûködésükre. Ami változatlanul marad az ellátási kötelezettségük! Ugyanakkor sok esetben visszaszáll rájuk a közmûvagyon, annak fenntartási és pótlási kötelezettségével, az árhatósági jogkör pedig miniszteri szintre kerül. A több szempontú közmûvagyon-értékelés megfelelõ alapot biztosít minden érintett (Tulajdonos, üzemeltetõ, fogyasztó és (ár) hatóság) számára a költség és díjkalkulációk legjelentõsebb összetevõjének, a vagyon fenntartás és fejlesztés költségeinek áttekintésére. A közelmúlt vagyonvesztéssel járó gazdálkodását követõen, középtávon a felértékelt vagyonérték megõrzése kellõ alapot biztosít a szolgáltatásbiztonság fenntartása. A kötelezõ vagyonértékelés utolsó határideje ugyan 2015 december vége, de amíg ezt nem teszik meg, a díjkalkulációban sem tudnak számolni az avulási értékkel, így további vagyonvesztést szenvednek.„ – nyilatkozta Kovács Károly, a Víziközmû konferenciát szervezõ Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke és a Közmûvagyon Értékelési Klaszter fõtitkára. A konferencia keretében az érintett önkormányzatok (TÖOSZ) szakmai szervezetek (Maszesz), hatóságok (Energia Hivatal), és az EU forrásokból megvalósuló fejlesztésben közremûködõ szervezet (Energia Központ) és közmû üzemeltetõ szakemberek tekintették át a szektorban érintettek elõtt álló feladatokat és kihívásokat.
„Jelenlegi ismereteink szerint 2013-ra körülbelül 50 szolgáltató marad a 490-bõl, ami 2016-ra ismét felezõdni fog, így várhatóan 20-30 víziközmû szolgáltató fog maradni. Az integráció nyertesei a regionális állami vízmûvek lesznek, mert nekik van leginkább lehetõségük tõke bevonásra” – mondta Dr. Szabó Iván ügyvéd, a MaVíz Jogi Bizottság társelnöke, a törvény szakmai elõkészítésében szerepet vállaló szakjogász.

Az Energia Hivatalon belül felállt és megkezdte mûködését a Víziközmû Hivatal, amely a továbbiakban jelentõs hatáskörrel látja el feladatait:
• mûködési, vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatási engedélyek kiadása
• szolgáltatási költség kalkulációk felülvizsgálata és díjtételek elõterjesztése 2013-as év folyamán a 2012-es díjszabások változatlan szinten tartása mellett 2014-es díjszabások kialakításához
• a szabályozási környezet, és eljárási rendek kialakítása, végrehajtási rendeletek elõkészítése, melyek várhatóan ez év végéig megalkotásra és közzétételre kerülnek

greenfo - Kanizsa