A sikeres nyelvvizsgák arányához kötnék, hogy hol indulhat nyelvi elõkészítõ, vagy mely iskola maradhat két tanítási nyelvû. A nyolc évfolyamos gimnáziumokban kötelezõ lenne a latin.

Általános iskolában az angol, a német vagy a francia nyelv tanítását ajánlja elsõ idegen nyelvként az errõl szóló, 2012-2018-ra vonatkozó kormányzati stratégia, amely ugyanakkor kitér arra: nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a diákok elõször a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkezõ német nyelvvel találkozzanak elõször. A 44 oldalas, a kormany.hu oldalon közzétett dokumentum célként rögzíti, hogy az állami finanszírozásban megvalósuló közoktatás biztosítsa a lehetõséget két a szakiskolákban egy - idegen nyelv elsajátítására, a felsõoktatás pedig szaknyelvi képzést adjon.

A kitûzött célokat elsõsorban a jelenleg is rendelkezésre álló források felelõs és átgondolt felhasználásával, a jó gyakorlatok megtartásával szándékoznak elérni. Fontosnak nevezik a nyelvtanulást támogató környezet megteremtését, azt, hogy a diákok tanórán kívül is találkozzanak az idegen nyelvvel (nyelvi verseny, színjátszókör, csereprogramok, nyári táborok révén), így szabadabban, életszerûbb szituációkban fejleszthessék tudásukat.

Az óvodákban a jelenlegi gyakorlatot nem látják indokoltnak megváltoztatni, ott állami támogatásra továbbra sincs lehetõség. Az általános iskolai korosztálynál fontos az idegen nyelvek megválasztása, angolul mindenkinek tudnia kell, mivel az angol nyelvnek alapvetõ szerepe van a nemzetközi érintkezésben - írták.

A dokumentum azt tartalmazza, hogy az elsõ idegen nyelv tanulása kötelezõen az általános iskola 4. osztályában indul, a 4-6. évfolyamon erre heti 2-5 óra áll rendelkezésre, a 7-8. évfolyamon pedig heti 3-5 óra. A második idegen nyelv oktatása a 7. osztálytól indul. Továbbra is lehetséges az idegen nyelv tanulásának bevezetése az 1-3. évfolyamokon, ha az iskola biztosítja a feltételeket külön állami finanszírozás nélkül is.

Az általános iskola elsõ idegen nyelvként az angol, a német vagy a francia tanítását teszi lehetõvé. Az anyag szerint nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkezõ némettel találkozzon elõször. Ezt azzal indokolják, hogy ha az angol az elsõ tanult idegen nyelv, akkor utána egy komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz. A második idegen nyelv az elsõként választhatókon kívül neolatin nyelv, orosz, kárpát-medencei nyelv, illetve egyéb nyelv is lehetne, például a kínai, a japán vagy az arab.

Az anyag szerint a közoktatásban jelenleg dolgozó nyelvtanárok létszáma nem teszi lehetõvé, hogy a másodikként választható idegen nyelv teljes választékát biztosítani tudja minden iskola. A helyzet azonban hosszú távon változni fog a tanárképzés új szabályozása nyomán: két szakon végzett, jól képzett pedagógusok jelennek majd meg a közoktatásban, ezáltal nagyobb lesz a nyelvi kínálat is. Kitérnek arra, hogy a nyelvi csoportokat szintenként, nem osztályonként kell megszervezni, így évfolyamonként különbözõ szintû nyelvi csoportok is kialakíthatók.

A feladatok között szerepel a tankönyvjegyzék felülvizsgálata is. A jövõben csak azok a 8 osztályos általános iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvû oktatási tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követõ tanév átlagában a tanulók legalább 60 százaléka 5. osztályban A2, 8. osztályban B1 szintû nyelvtudással rendelkezik.

Az elemzés rögzíti: a középfokú oktatásban az elsõ nyelv esetében a tanulók átlagosan kétharmada kezdõ vagy alapszinten tanulja azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is tanult. Azt írták, a négyosztályos gimnáziumok két idegen nyelv tanulását biztosítják. Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban az elsõ és a második nyelv indításának ütemezése életkor tekintetében azonos a 8+4 rendszerrel. A nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezõen latint tanulnak a tanulók.

A szakközépiskolában a cél megteremteni annak intézményes lehetõségét, hogy a tanulók eljussanak az elsõ idegen nyelvbõl a B1, a másodikból pedig az A2 szintre, s az általános nyelvoktatáson túl kapjanak lehetõséget a szaknyelvvel való megismerkedésre. A szakiskolában pedig a cél az A2 szintû nyelvtudás szinten tartása, lehetõség szerint fejlesztése, alapvetõ szaknyelvi ismeretek megszerzése egy idegen nyelvbõl.

Azokban a középiskolákban lehet nyelvi elõkészítõ, amelyek három egymást követõ tanév átlagában teljesítik, hogy a képzés indítását követõ harmadik tanév végéig az elsõ idegen nyelvbõl a tanulók legalább 60 százaléka B2 szintû nyelvtudással, a második idegen nyelvbõl pedig a tanulmányok befejezéséig a tanulók legalább 50 százaléka B2 szintû nyelvtudással rendelkezik.

Kitérnek arra: a legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettõt. Ez nagymértékû csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az elõzõ, 2006. évi felmérés adataihoz képest (42 és 27 százalék). Magyarország ezzel a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll.

Richpoi - Kanizsa