Fergeteges hangulatú Nemzetközi Roma Fesztivál színhelye volt a Honvéd Kaszinó tükörterme, ahol június 6-án kelet-, és dél-európai országokból meghívott együttesek, valamint budapesti, pécsi és helyi hagyományõrzõ csoportok és táncmûvészek léptek színpadra.

A szinte mediterrán fiesztát idézõ rangos kulturális program sikere kapcsán meg kell említenünk Orsós Ferencet, a pécsi Cigány Szociális és Mûvelõdési Módszertani Bázis vezetõjét, illetve Orsós Vendelt, a kanizsai székhellyel mûködõ Európai Unió Roma Ifjúságáért Egyesület elnökét, akik minden évben – így ezúttal is – az európai cigányság magasabb szintû zene- és tánckultúrájának prominens képviselõit tudják meginvitálni a dél-zalai városba. Jó ízléssel állították össze az idei fesztivál programját is, melyben az autentikus erdélyi cigány dallamok és táncok épp úgy helyet kaptak, mint a Balkán tradícionális muzsikája, az andalúziai flamenco, vagy az olaszországi szinti és mánus cigány népcsoportok dallam- és táncvilága.

E sorok írója nem elõször vesz részt roma kulturális fesztiválon, s az örömbe ezúttal is némi üröm vegyült számára, ugyanis – jóllehet, ezek a nemzetközi színvonalú gálamûsorok sohasem öncélúak, hanem a kisebbség a többségi társadalomnak szeretné bemutatni tiszta forrásból merítkezõ és nemzedékek által továbbörökített értékeit, - de a közönség soraiban most is sajnos csak elvétve akadt „magyar”, s a fellépõk voltaképpen egymásnak és a kisebbséghez tartozó közönségnek mutatták be sodró lendületû produkciójukat. Pedig a fesztivál magas színvonalát olyan nevek fémjelezték, mint Barsy Laura, aki évekig „andalúzként” élt a flamenco világában Sevillában, ahol 1995-2000 között Manolo Marín híres Táncakadémiáján tökéletesítette káprázatos tánctudását. Barsy Laura nevéhez olyan táncszínházi darabok is kötõdnek, mint a Flamenco esküvõ, az Alhambra színei, vagy a Noche de Fuego ( Tûz éjszakája). A tuzlai Sae Roma zenekar hagyományos balkáni roma zenét játszott, virtuóz fúvós hangszer-szólókkal tarkítva. A Marosvásárhely mellõl – Gergyeszegrõl – érkezett Nefelejcs együttes a Tamás Music formáció zenéjére fergeteges táncokat mutatott be, és a látottak-hallottak alapján nem csoda, hogy például korábban Tajvanon harminc (!) koncerten kápráztatták el a közönséget. Ahogy mondani szokták, a mieink is megállták a helyüket, hiszen színvonalas dél-dunántúli dallamokkal és táncokkal lépett színpadra a Kopár Antal által irányított Vörös Rózsák Hagyományõrzõ Együttes Kanizsáról, illetve a Kelipeszke Rom együttes a baranyai megyeszékhelyrõl. Az itáliai Acquaragia Drom pedig a hab volt a tortán: a Rómából érkezett formáció szatírikus – már-már commedia del’arte stílusú – elõadásával mosolyt csalt az arcokra és táncra perdítette a közönséget. Pedig – mint Erasmo Treglia hegedûstõl megtudtuk – nehéz idõk járnak most az itáliai romákra, mert a politika eszközeként kihasználják a kisebbséget, de remélik, hogy az olaszországi romák változatos zene- és tánckultúrája felnyitja azok szemét is, akik még mindig elõítélettel viseltetnek e népcsoportok iránt. A toleranciát pedig mi erõsíthetné jobban, mint egy frenetikus szicíliai tarantella, vagy a több évszázados hagyományokban gyökerezõ tammuriata és saltarello Közép-Itáliából!
Gelencsér Gábor