Felavatták a nemzeti emlékhelyet jelzõ márványoszlopot (sztélét) szombaton a Pákozdi Katonai Emlékparkban.

L. Simon László, az Emberi Erõforrások Minisztériuma kultúráért felelõs államtitkára, a térség országgyûlési képviselõje emlékeztetett: a 2010-es kormányalakítás után vita alakult ki szakmai körökben is a nemzeti emlékhelyekrõl, és végül a kormány eredeti tervéhez képest két további emlékhely is létesült, ezek egyike a pákozdi.
A nemzet, a hazaszeretet és a honvédelem fogalma egymástól elválaszthatatlan - mondta. A honvédelem ügye túlmutat az 1848-as pákozd-sukorói csatán, ennek szellemében született meg az emlékpark, ahol jól megférnek az aradi vértanúkra emlékeztetõ kopjafák, az 1956-os forradalmat jelképezõ harckocsi, valamint a két világháború és a mai békefenntartók emlékhelye.
Benkõ Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari fõnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy a magyar honvédsereg születése és elsõ gyõztes csatája 165 éve hirdeti, hogy a honvédség a magyar hazáért született meg. Az emlékpark a gyõztes csata óta összeforrt a magyar nép sorsával, és az eltelt évtizedek sikereit és tragédiáit hirdeti.
Az emlékpark fõ feladata az emlékeztetés: a most élõknek és a jelenleg szolgálatot teljesítõ katonáknak az elõdök hõsiességét mutatja meg, emellett útmutatást ad a jövõ nemzedékének is - mondta.
A vezérkari fõnök beszédében kitért a 165 éves „magyar honvédsereg Mohácsára”, a hetven éve történt doni áttörésre, ahol a katonák hiányos felszereléssel, kemény hidegben, sokszoros túlerõvel szemben bátran, hõsiesen helytálltak. Hozzátette, az ott életüket veszítõ és a csatában eltûnt százezer katona mellett emlékeznünk kell özvegyeikre és árváikra, valamint a frontról hazatért katonákra is, akik hosszú éveken keresztül jogtalanul megpecsételve a "náci ideológia kiszolgálóiként" élték életüket. "Amikor a történelemrõl beszélünk, nem szabad összemosnunk az ország politikai, felsõkatonai vezetését, illetve a frontra küldött katonák szándékát és akaratát"” - fogalmazott.
Szakály Sándor egyetemi tanár, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, hogy kötelességünk megemlékezni azokról, akik sokat tettek azért, hogy 1100 éve létezzen egy nemzet a Kárpát-medencében. Szüksége van a nemzetnek arra, hogy megjelöljük a számára fontos történelmi helyszíneket - tette hozzá.
A Pákozdi Katonai Emlékpark mai formájának gondolata 15 évvel ezelõtt, a pákozd-sukorói csata 150. évfordulója alkalmából a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezete által életre hívott rendezvényen fogalmazta meg Gyuricza Béla egykori honvédelmi államtitkár. A 2002. szeptember 29-én alakult emlékhely bizottság munkájában tizenegy szervezet vett részt. Az emlékhelyen 2010 márciusában avatták fel azt a múzeumot és látogató központot, amely uniós forrásból épült.
A pákozd-sukorói csatát 1848. szeptember 29-én vívták, amikor az újonnan felállított magyar honvédsereg egyik legfényesebb diadalát aratta Jellasics horvát bán seregei fölött. Jellasics mintegy 50 ezer fõnyi seregével Móga János altábornagy több mint 17 ezer fõs magyar serege vette fel a küzdelmet. Az ütközetben Jellasics száz fõt vesztett, a magyaroknál pedig hét halott szerepelt a veszteséglistán. (MTI Fotó: Illyés Tibor) 

MTI - Kanizsa