Képzõmûvészeti kiállítással, lírai-zenei emlékmûsorral tisztelgett a Magyar Kultúra napja elõtt kedden a VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház és a Krúdy Gyula Irodalmi Kör. Az ünnepségen nemcsak helybéli mûvészek adtak tanúbizonyságot értékmegõrzõ, hagyományápoló tevékenységükrõl, hanem a külhonban és az Amerikai Egyesült Államokban is ismert, elismert mûvészházaspár – Székely Mendel Melinda és Mendel György – is.

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én: e napon tisztázta le ugyanis Kölcsey Ferenc, 1823-ban, a Himnusz kéziratát. E jeles évforduló kapcsán országos és helyi szinten egyaránt kulturális, mûvészeti rendezvényekkel állítják elõtérbe a múltbéli szellemi, tárgyi hagyatékokat – melyek a magyarság identitását gazdagítják.

A VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház is nagy érdeklõdéssel kísért ünnepélyre invitálta a kultúra követõit. Egy, zömmel bronz szobrokat felvonultató tárlatra, melyek a sokoldalú mûvész, Dr. Székely Mendel Melinda munkái – szólt üdvözlõ beszédében Kámánné Szép Terézia, az események otthont adó, fõszervezõ intézmény igazgatója. Társadalmunk legfontosabb kincsérõl Dénes Sándor osztotta meg gondolatait, a megjelent vendégek, elõadók, mûvészek - köztük Tálas Ernõ, a Svéd Királyi Opera tenorjának köszöntését követõen. „ A kultúra éppúgy jelenti hagyományainkat, dalainkat, verseinket, képzõmûvészeti alkotásainkat, mint építészetünket. A kultúránk nemzetünk jelzõje, amely megkülönböztet bennünket más népektõl. A magyar kultúra fennmaradásunk záloga. Ez ad erõt az évezredes küzdelem folytatásához. Az ebben a folyamatban nemesedett kultúránk õrizte meg a falvak hagyományát, a nép ajkán született dalokat, keze által formált eszközöket és mindenekelõtt megõrizte a talán legfontosabbat, az anyanyelvet, amely egyformán szól mindenkihez. Nem véletlen – hangsúlyozta az alpolgármester- hogy értékeink, kincseink közül éppen nemzeti himnuszunk születése vált a magyar kultúra ünnepévé. Nemcsak a magyar sors, magasztos történelmünk viharos évszázadai sejlenek fel Himnuszunkban, hanem a nép által átörökített, megõrzött kultúra is. Ezer esztendõvel ezelõtt Szent István királyunk sorsfordító döntésével a keresztény Európa nemzetei közé lépett a magyarság. És ez a döntés kiállta az idõk próbáját. Mint ahogyan kultúránk is, melyet Európa-szerte ismernek, elismernek. A kultúra azonban nem egy elvont dolog, nem megfoghatatlan, és legfõképpen nem magától létezik. Kellenek hozzá az emberek- mi magunk – akik õrzik, ápolják, fejlesztik. Kellenek mindazok, akik a kultúrát szolgálják, és azok is, akik mai csúnya szóval, fogyasztják. És kellenek az olyan emberek is, mint mai díszvendégeink, akik valamennyien megkapták a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetõ címet.” Dénes Sándor gondolataival közelképet adott Székely Mendel Melinda pályafutásáról is. A színmûvész, költõ, képzõmûvészrõl, akinek kiállítás megnyitója méltó tisztelgés volt a magyar kultúra napja elõtt. „ Gyermekkorában ismerkedett meg a magyar kultúra alapelemeivel, ezen belül meghatározóként a néptánccal. 1988-ban New York-ba emigrált, ahol a Kossuth Stúdió Színpad alapítója és vezetõje volt. Frissen végzett színésznõként nyolc éven át a három állam területén sugárzó Elsõ Amerikai Magyar Televízió riportere, bemondója volt, így segítve a diaszpórában élõ magyarok információhoz való jutását. 2001 óta él Veresegyházán – kiállító mûvész, verseket ír és elõadásokat tart, illetve illusztrál. Az „Életüket adták a hírekért” címû emlékmûve a nyíregyházi Krúdy Vigadó homlokzatát díszíti. „Összetartozás” címû szobrát 2000-ben beválasztották a világ legjobb 2000 alkotásának gyûjteményébe”. Fogadják szeretettel a mûvésznõt – kérte az alpolgármester- továbbá azt, hogy: „ápoljuk és õrizzük a magyar kultúrát, de ne csak január 22-én.
Beszéde után Mendel György ajánlotta a tárlatot a megjelentek figyelmébe. A kiállított alkotások láttatják Székely Mendel Melinda lelkét is – szólt a (szintén) színész, és egy olyan életpályáról adnak tanúbizonyságot, amit sokszínûség, mély érzésvilág fémjelez. A képzõmûvész multi talentumáról – saját, személyesen elõadott verse segítségével – a jelenlévõk is meggyõzõdhettek: „árulom a hitet, még mindig, anyanyelvemen”…
A kiállítás megnyitót követõen a rendezvény a 30 éves Krúdy Gyula Irodalmi Kör „Három évtized”-et felvonultató antológiájának bemutatójával – és a jubileum tiszteletére rendezett emlékesttel folytatódott. Ünnepi gondolataival Balogh László méltatta a magyar kultúra napját, a VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház által végzett kultur-missziót és az irodalmi kört alkotó költõk, írók munkásságának értékét, fontosságát. Az OKISB elnöke szavaiban elõtérbe állította azt a tényt is, miszerint városunk a kultúra régiója: azé a kultúráé mely összeköti – mintegy hidat képezve – az embereket. Ebbõl az írott, helyi irodalmi kultúrából az esten ízelítõt kaptak az érdeklõdõk.

Sz.Zs.