Zala az országos átlaghoz képest jobb eredményeket mutat a szakképzett munkaerõ szempontjából, de az építõiparban és a vendéglátásban számos területen nincs elég szakember - mondta a megyei közgyûlés elnöke szerdán sajtótájékoztatón, Zalaegerszegen.

Manninger Jenõ (Fidesz-KDNP) a megyei fejlesztési koncepció készítéséhez illeszkedõ délelõtti tematikus konferencián elhangzottakat úgy foglalta össze: elõnyös változás, hogy már nem régiós, hanem megyei szinten határozzák meg a szakképzési irányokat, és örvendetes a gyakorlatorinetált képzés szemlélete. Szükség van azonban további változásokra, így arra, hogy az általános iskolákból ne a leggyengébben teljesítõk kerüljenek be a szakképzésbe.
Hozzátette, hogy a pályaválasztás még nem elég tudatos, a gyerekek a leginkább a saját és a szülõk elképzelései alapján döntenek a továbbtanuláskor. Több segítséget kell ezért adniuk a kamaráknak, az iskoláknak és a munkaügyi központoknak, hogy szélesebb körû ismereteket kapjanak a gyerekek és azok szülei.
A közgyûlési elnök hangsúlyozta: a megye készülõ fejlesztési koncepciója arra is kitér, hogy szükség van a szakképzés, a munkaerõ kínálatának és a keresletének megyén belüli jobb összehangolására, mert Zala csak a települések összefogásával tud versenyképes lenni a nagyobb városokkal szemben. Emlékeztetett arra, hogy a nemrég kijelölt nyugat-dunántúli jármûipari klaszter javíthatja a szakképzés lehetõségeit, irányait.
Manninger Jenõ az MTI kérdésére elmondta: a mostani tapasztalatok szerint Zala megyében az építõiparban és a vendéglátásban mutatkozik szakemberhiány. Szükség lenne ácsokra, asztalosokra és szakácsokra, hiányszakma a varrónõké is, de komoly probléma, hogy a képzés után miként lehet ott tartani a végzetteket.

MTI - Kanizsa