A múzeumalapítási törekvések 1913-ban kezdõdtek el városunkban, ekkor indították meg a régiségek és könyvek gyûjtését. Ennek jubileumára emlékezett a Thúry György Múzeum és a Kanizsai Múzeumért Alapítvány a „100 éves a múzeumügy Nagykanizsán” címû kamarakiállítással.

A vendégeket Száraz Csilla múzeumigazgató köszöntötte, majd átadta a szót dr. Polay Józsefnek, a Kanizsai Múzeumért Alapítvány elnökének. – A kiállítással kettõs célt kívántunk elérni, egyfelõl meglepetésként, ajándékként szeretnénk átadni ezt az idõsíkot a múzeum volt és jelenlegi dolgozói számára. Másrészt a rendezvénnyel a minisztérium és a régi-új gazda Nagykanizsa város dolgozóinak figyelmét kívánjuk felhívni egy száz éve jól mûködõ ügyre – mondta elöljáróban a kuratórium elnöke, majd kiemelte, szeretnék segíteni a múzeumot abban, hogy következõ száz éve is lehessen a múzeumnak.
Hozzátette, egy évszázad alatt rengeteg, felbecsülhetetlen értékû tárgy gyûlt össze az intézményben. 1912-ben a város egyik polgára, Wlassics Gyula indította útjára az akciót a kanizsai városi könyvtár és múzeum felállítására, mely kezdeményezés 1913-ra ért be. A tárgyalások eredményeképpen összeállt az induláshoz szükséges összeg, részben államsegélybõl, részben a város költségvetésébõl félretett tõkébõl. Az elsõ múzeumõr Halis István városi tanácsos lett, aki könyvtáros is volt. Odaadó munkája nyomán már azonnal megindult a régiségek gyûjtése, melyet ideiglenesen irodájában helyeztek el. Halist 1919-ben nevezték ki a múzeum igazgatójának és a gimnázium akkori épületegyüttesében kapott két szobát az intézmény. Majd 1925-ben vonult nyugdíjba, a következõ évtizedekben pedig a gimnázium kegyesrendi tanárai látták el másodállásban a múzeumõri és könyvtárosi teendõket, mígnem 1948 júniusában államosították az egyházi iskolákat.
A továbbiak a kamarakiállítás elején elhelyezett tájékoztatón olvashatóak, miszerint a múzeum alapítási évének 1949 tekinthetõ, ekkor a múzeumot is állami tulajdonba vették, majd egy év múlva elválasztották a könyvtártól. Thúry György nevét 1951-ben vette fel, ekkor gyors fejlõdésnek indult, a tárgygyûjtés következtében pedig kinõtte a helyiséget. 1968-ban vásárolták meg a korábbi uradalmi központ helyét (Fõ u. 5.), amelyet 1975-80 között felújítottak, ebbe kapott helyet a régészeti gyûjtemény és restauráló laboratórium. Egy idõszaki tárlat után, 1983 októberében nyílt meg itt az elsõ állandó kiállítás. Az intézmény 2000 nyarán foglalta el új iroda- és raktárbázisát a Zrínyi utca 62. szám alatt. A múzeum igazgatója 2006 óta Száraz Csilla régész.
A város vezetése nevében Dénes Sándor alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Ahogy elmondta, 1913 óta már több min 100 ezer régészeti, 8000 helytörténeti, 17 ezer néprajzi tárgy, 9000 érem és érme, 20 ezer dokumentum, ezer metszet, festmény, grafika, 25 ezer fénykép teszi lehetõvé, hogy az intézmény érdekes, változatos kiállításokat rendezzen és õrizze azokat az emlékeket és értékeket, amelyekre Nagykanizsa büszke. – Identitásunk fontos része a Thúry György Múzeum, mely felelõsséggel járó, becsnek megfelelõen végzi, és végezte a múltban is munkáját. Köszönetemet és elismerésemet fejezem ki Száraz Csilla igazgatónõnek, és minden munkatársának – mondta. A múzeumügy nem csak száz éve, hanem napjainkban is fontos Nagykanizsa számára, lehet akármilyen adminisztratív változás, amelyre az elmúlt évszázadban is akadt példa.
Dr. Vígh Annamária, az Emberi Erõforrások Minisztériuma Közgyûjteményi Fõosztályának vezetõje elmondta, 100 év nagyon hosszú idõ, mutatja ennek a városunknak az erejét, a múltjának a dicsõségét. A múzeumügy mindenképpen a kulturális örökség egészének az ügye, a megmaradást, életünk minõségének emeléséhez járul hozzá. A kultúra akkor tud kifejlõdni bárkiben, ha nagyon sok segítséget kap. Ezt egész pici korban el kell kezdeni, hogy a látásmód kialakulhasson mindenkiben. Ennek nagyon fontos pillére, hogy a meglévõ intézményrendszerek fennmaradjanak, és megújulhassanak.
Ezt követõen került sor a jó hangulatú kerekasztal beszélgetésre
V.M.