Nem lesz automatikus bírságolás az elkésett adatszolgáltatás miatt, hiszen a törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz, és az elsõdleges cél sem ez, hanem a fiktív cégek kiszûrése - mondta Kenesei Judit, a Fõvárosi Törvényszék Cégbíróságának elnöke az MTI érdeklõdésére két nappal azelõtt, hogy lejár a határideje a társas vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségnek.

A cégtörvény tavaly márciusban hatályba lépett módosítása szerint idén február 1-jéig minden gazdasági társaság (bt., kft., rt., közkereseti társaság, nonprofit szervezet) tagjainak, illetve a képviseletükre jogosultaknak, be kell jelenteniük adóazonosító jelüket, születési helyüket és idejüket, illetve édesanyjuk nevét. A székhely, telephely, fióktelephely használatának jogszerûségérõl pedig nyilatkoznia kell a cég képviseletére jogosultnak, ám ehhez nem szükséges semmiféle ezt igazoló okiratot, például bérleti szerzõdést vagy tulajdoni lapot mellékelni.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006-ban született törvény szerint a társasági szerzõdés adatszolgáltatással kapcsolatos mostani módosítása illetékmentes, ám csak jogi képviselõ útján lehetséges, azaz ügyvédi munkadíjjal kell számolni, és - miként ez általában a cégeljárásoknál szokásos - a változásbejelentés csak elektronikus úton lehetséges.
Kenesei Judit kiemelte: a cégtörvény ebben az esetben közvetlenül nem írja elõ a kötelezettségszegés, a február 1-jei határidõ elmulasztásának szankcióját, ezért automatikus - elõzetes kérdés, felszólítás nélküli - bírságolásra ezúttal nem kell számítaniuk a cégeknek.
Automatikus bírságolásra például a 2006-os társaságiszerzõdés-módosítással kapcsolatban volt példa a cégbíróságok gyakorlatában, akkor ugyanis ezt a törvény írta elõ. Ilyen rendelkezés a most alkalmazandó jogszabályban nincs - fûzte hozzá az elnök. Azt tanácsolta azonban az érintetteknek, hogy a határidõ esetleges elmulasztása esetén is igyekezzenek mihamarabb eleget tenni a változásbejegyzéssel kapcsolatos rendelkezéseknek. Ha ugyanis a cégbíróság akár hivatalból, akár bejelentésre - például a NAV jelzése nyomán - észleli a hiányosságot, törvényességi felügyeleti eljárást indíthat emiatt a cég ellen, és százezertõl tízmillió forintig terjedõ bírságot szabhat ki.
A törvényi rendelkezés célja, hogy kiszûrje a fiktív cégeket, javítsa a gazdasági élet átláthatóságát, és a közhiteles cégnyilvántartást minél inkább a valósággal, a cégek tényleges helyzetével hozza összhangba - mondta az elnök.
Kenesei Judit közölte, hogy a határidõ lejárta elõtt két nappal a fõvárosban lévõ mintegy 240 ezer cég több mint harmada tett eleget kötelezettségének. Az eddig beérkezett több mint 80 000 változásbejegyzési kérelembõl csaknem 50 000 januárban érkezett, ebbõl 11 000 a legutóbbi hétvégén, ami megközelíti a fõvárosi cégbíróság egy teljes havi ügyérkezését.
A jelenlegihez hasonló ügydömpingre nem emlékeznek a fõvárosi cégbíróságon, nagy roham legutóbb 2008 nyarán volt, amikor a kötelezõ elektronikus cégeljárás bevezetésekor másfél hónap alatt mintegy 38 ezer beadvány érkezett. Azt az ügymennyiséget három hónap alatt sikerült feldolgoznia a száz cégbírósági dolgozónak - mondta az elnök.
A Fõvárosi Törvényszék Cégbíróságán 34 bíró, 30 ügyintézõ és 40 szerkesztõ dolgozik, de minden beadványnak át kell mennie egy cégbíró kezén. A bírák elektronikus aláírással naponta másfél-két órát töltenek. Egy ilyen aláírás 27 "kattintás" a számítógépen, de ezen túlmenõen is a dolgozóknak kezelniük, gyakran korrigálniuk kell a nyilvántartásban lévõ adatokat, ezért a mostani hatalmas ügytömeg feldolgozása igen nagy nehézségeket okoz. A cégbíróságon arra számítanak, hogy a vállalkozások hozzávetõleg fele tesz eleget törvényi kötelezettségének február 1-jéig, de azután is több tízezer változásbejegyzéssel kapcsolatos ügy érkezik majd, így a feldolgozásuk nyárig is eltarthat - mondta Kenesei Judit.

MTI - Kanizsa