A szakma és a hagyományápolás jegyében telt a hétvége a VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház jóvoltából. Az intézmény által immár ötödik alkalommal szervezett Országos Farsangi Fánkfesztivál részeként pénteken Gasztronómiai Turisztikai Konferenciát tartottak városunkban, szombaton pedig a már hosszú évek óta nagy sikernek örvendõ gasztro-csatát, a fánksütés-kóstolás monstre kavalkádját, melyre országunk minden szegletébõl érkeztek érdeklõdõk, hogy részesei legyenek a sikerrel teljesített, újabb Guiness – rekordnak és az estébe nyúló zenés-táncos program kavalkádnak.

A gasztronómia és a turisztika jeles, országosan ismert, elismert képviselõinek elõadásai színesítették a fesztivál nyitónapját, melynek a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza adott otthont. A rendezvény célja, - mint Kámánné Szép Terézia, a VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház vezetõje köszöntõjében kiemelte - elsõsorban az volt, hogy ezen szakmacsoportok nagyjai közös eszmecseréjük jóvoltából elõrelendítsék, fejlesszék szûkebb-tágabb pátriánk idegenforgalmát, rávilágítva a helyi-és környékbeli adottságokra, értékekre. Ezzel a gondolattal egyetértésben tartotta meg ünnepi beszédét Cseresnyés Péter.

„ Ahogy ez a rendezvény keresi a helyét az országos rendezvények, fesztiválok között, úgy Nagykanizsa is keresi a helyét turizmus nagy palettáján. Hogy lehetne elhelyezni várost?- tette fel a kérdést a polgármester, az a várost, amely valaha polgárváros volt, jelentõs építészeti értékekkel, és gasztronómiai hagyományokkal, ami miatt érdemes volt Nagykanizsára jönni – akár az Adria felõl is. Hogyan lehetne a turisztikából, gasztronómiából városunk számára is egy jelentõs szeletet kihasítani? Olyan rendezvényekkel elsõsorban, mely – minden évszakban – Nagykanizsára csábítja a turistákat. Nemcsak látványosságokkal, hanem a gasztronómiával is. A turizmusról és a gasztronómiáról éppen ezért csak együtt érdemes beszélni – világított rá a polgármester, Gundel Károlyt említve legékesebb példaként, aki hazánkat képviselte éttermével az 1939-es New York-i Világkiállításon, melyrõl még a NY Times is írt: „a Gundel vendéglõ nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turistaprospektus.” Ha e méltó kritika szellemében vizsgáljuk Nagykanizsát is, bátran kijelenthetjük, hírverõ gasztronómiai értékek nálunk is vannak, melyet gasztronómiai fesztiváljaink még inkább öregbítenek. Ilyen a fánk, a bor-és dödölle fesztivál, és egyszer talán ilyen lesz a Kanizsai Sörfesztivál is. Egy várost nem lehet pusztán ilyen turisztikai termékekre alapozni – hívta fel a figyelmet Cseresnyés Péter – hiszen komplex kínálattal kell megjelenni, hogy mások számára városunk potenciális úti cél lehessen. Kellenek minõségi szálláshelyek, jó programok, kell a gasztronómia és természetesen egy csipetnyi marketing. Nem elég az értékeket birtokolni, azokat be is kell mutatni, el kell vinni azok hírét az ország távoli szegleteibe, vagy a határon túlra – s talán ez a legnehezebb feladat. Nagykanizsa hosszú idõn keresztül nem fordított kellõ figyelmet a turizmusra, nem voltak célok, nem voltak fejlesztések, nem volt stratégia, ami elmozdulást hozott volna. Ha õszinték akarunk lenni – ismerte el a városvezetõ – Nagykanizsa sokak számára csak rövid megállót, pihenõhelyet jelentett az Adria felé utazóknak, ám remélem, ez a helyzet változik. Az erõteljes városmarketingnek köszönhetõen nemcsak befektetõknek lehet vonzó városunk, hanem azoknak is, akik programot, kikapcsolódást keresnek. Ebben a civil szervezetek, intézmények és az Önkormányzat összefogása jelenti a húzó erõt, és az itt megvalósuló minõségi programok, melyek közül több, országos hírnévnek örvend. Az elmúlt néhány évben olyan kezdeményezések vitték Nagykanizsa hírét, melyek a turizmus, a gasztronómia és a sport területén szólítottak meg sokakat. Így, ha eddig még kisléptékekben is, de haladunk.” A polgármester a fejlõdés egyik legékesebb bizonyítékaként a megújult Erzsébet teret említette, melyet egyre többen keresnek fel, nemcsak programok idején, még idegen ajkú emberek, külföldrõl is. A belváros rekonstrukció tehát nem kidobott pénz volt, hanem egy vonzerõ a turisták számára – melybõl a helyi vállalkozások, vendéglátó egységek is profitálnak, ahogy Nagykanizsa is.” A polgármester szavait követõen Tama István, a Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának elsõ embere üdvözölte szavaival a partnerségen alapuló rendezvényt, nemcsak a konferenciát, hanem az emberek körében nagy népszerûségnek örvendõ Fánkfesztivált is. A szakmai napot további, kora délutánba nyúló elõadások tették teljessé.
A szombat pedig már az igazi, farsangi hangulatot megidézõ mulatságról szólt, melyre igazi ráhangolódást nyújtott a maszkás-jelmezes felvonulás, az események otthont adó Park Center területéig. Mindeközben pedig már javában munkálkodott a fánkfesztiválra érkezett, mintegy 36 csapat, hogy a közel 60 féle fánkkínálattal elkápráztassák a nagyérdemût. Sürgölõdésükkel egy idõben zajlott a fesztivál-nyitó ceremónia is, ahol a fõszervezõ VOKE Mûvelõdési Ház igazgatónõje, Kámánné Szép Terézia, Szórád-Czakó Erzsébet, a Vasutas Országos Közmûvelõdési és Szabadidõ Egyesület elnöke és Elekes Zoltán, a Magyar Fesztivál Szövetség alelnöke is köszöntötte a több, mint 10 ezer fõs látogatottságnak örvendõ fesztivált, csakúgy, mint városunk elsõ embere, Cseresnyés Péter:
„Immáron ötödik alkalommal ad otthont Nagykanizsa, a VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház szervezõmunkájának köszönhetõen, az országos farsangi fánkfesztiválnak. Ma már nem kell magyarázni senkinek, hogy a bor, a dödölle és a kerekrépa mellett a fánk is kötõdik Kanizsához, hiszen innen, a Nyugat-Dunántúlról indult hódító útjára ez a télvégi édesség, még a 19. században.
Külön öröm számomra, hogy a fánkfesztivál egy újabb olyan program Nagykanizsán, amely messzi viszi városunk hírét.
Segít ebben az évrõl évre megdöntött magyar rekord, hiszen 2009-ben 40, 2010-ben 47, 2011-ben 51, tavaly pedig már 59 különféle fánkkal sikerült rekordot elérni az egyszerre, egy helyen bemutatott legtöbb fajta fánkkülönlegességgel.
Idén pedig új Guinness-rekordra készülnek a szervezõk, méghozzá a tömeges fánkkóstolás csúcsának felállítására. Ehhez legalább öt percig kell fánkot kóstolnia a lehetõ legtöbb embernek egy idõben, egy helyen. Ismerve a kanizsai virtust, bízhatunk abban, hogy ebben a kategóriában is Nagykanizsa lesz a csúcstartó.
A fánkfesztivál azonban nemcsak a rekordról és a gasztronómiáról szól. Ez a program is, sok más kanizsai rendezvényhez hasonlóan, az összetartozást erõsíti. Azt a belsõ kohéziót, amely egyre erõsebb, szilárdabb Nagykanizsán.
Szerepe van ebben közös álmainknak, terveink, közös munkának, szándékunknak, és persze közösségteremtõ rendezvényeinknek, amelyek egyre nagyobb számban, egyre többeket vonzva mutatják be értékeinket – a gasztronómiai különlegességek mellett kulturális kincseinket, vagy éppen sportbéli teljesítményünket. Mert csak így, együtt lehetünk sikeresek, erõsek. Együtt érhetünk el rekordokat, akár fánkevésben, és csak közösen építhetjük hatékonyan városunkat. Tali Gitta kortárs költõ farsangi csemege címû versének részletével kívánok mindenkinek jó szórakozást, és remélem, tényleg egy újabb rekorddal kerülünk be, mi nagykanizsaiak, a Guinness-könyvbe, amelyben egyre sûrûbben fordul elõ városunk neve” - fejezte ki elismerését a polgármester, ahogy háláját is a fõszervezõ Voke Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház csapatának a rendezvény színvonaláért, melynek középpontjában –a hagyományõrzõ és modern kulturális mûsorok, számos kísérõprogram mellett- természetesen a fánk állt, melybõl 800 ember egyszerre, (ezáltal felállítva az egy helyben történõ, öt percig tartó fánkkóstolás Guiness-rekordját ) majszolgathatott. A lekváros, hagyományos édességeken túl kóstolhattak a fesztiválra érkezõk többek között sajtkrémes, fahéjas, húsos, medvehagymás, csirkemájas, gluténmentes, sonkapástétomos ínyencségeket is, a több kategóriában indult amatõr és profi versenyzõk fánk-tárházából. S tették is ezt nagyon sokan, mert, mint Kámánné Szép Terézia elmondta, az idei Fánkfesztivál sikere jóval felülmúlta az eddigiekét. A nap végén a szakmai zsûri értékelése alapján értékes jutalmakban részesítették a verseny legjobbjait.

Sz.Zs.

Eredmények:
Legszebb stand: Eszteregnyei Õszirózsák. Fesztivál díj: Bölcsõdei menyecskék. Legtöbb fajta fánk: Kanizsa Pékség. Amatõr, különleges kategória: 1.: Vasutas Tyúkanyók, 2.: Kanizsa Trend, 3.: Nárcisz Nyugdíjas Klub. Hozott, hagyományos: 1.: Bölcsõdei Menyecskék, 2.: Thúrysták, 3.: Kórházi Menyecskék. Helyben sütött, hagyományos, profi: 1.: Kanizsa Pékség. Helyben sütött, amatõr, hagyományos: 1.: Beleznai Olvasókör. Hozott, hagyományos, profi: 1.: Zami Cukrászda. Különleges, profi: 1.: Lótusz Szerencselovagok.

További képek a galériában.