A tervek szerint április végére fejezõdhet be az egervári reneszánsz várkastély rekonstrukciója - közölte a település polgármestere sajtótájékoztatóján.

Szijártó József emlékeztetett arra, hogy a várkastély félmilliárd forint uniós támogatásból és mintegy százmillió forint önrészbõl újul meg.
Az új élményturisztikai látogatóközpont kiállítótermeiben bemutatják az ezer lelkes település történetét, a gyermekeket pedig játszóházak várják majd. A barokk és reneszánsz szobákban a felnõtt látogatók is megérinthetik a korhû tárgyakat, ruhákat, szobaberendezéseket, székeket, asztalokat.
A rekonstrukció során megújul a tetõszerkezet is, a palát egyenesen Spanyolországból szállítják. A mûemlékvédelem elõírásai szerint javítják ki a hibákat a falakon. Megújul a szabadtéri színpad is, így nyáron újra lesznek majd egervári esték, és tematikus estekre is várják a közönséget.
A munkálatokat falkutatási és régészeti feltárások elõzték meg; az építészeti örökséget, a feltárás kutatási anyagát kiállításokon mutatják majd be.
A vár helyén az Árpád-korban, az akkoriban még mocsaras területen földsánccal megerõsített, égerfából készült cölöpökre épített palánkvár állt. A település neve is a lápos völgyben õshonos égerfa nevébõl származik. A palánkvár a 14. században megsemmisült, helyére Mátyás király engedélyével az 1400-as évek végén Egervári László új várat építtetett. A 16. században Nádasdy Kristóf várúr az épület négy sarkára bástyát emeltetett: ekkor alakult ki a négy oldalról zárt, reneszánsz stílusú vár. A 18. században Széchenyi Zsigmond a várat átalakítatta kastéllyá: a belsõ udvarra barokk stílusú, többszintes közlekedõfolyosót építtetett, a keleti szárnyban pedig kápolnát alakíttatott ki. A 19. században a vár körüli mocsár lecsapolása után az épület omlásnak indult: a facölöpök kiszáradtak, a falak megrepedeztek, süllyedni kezdtek. A várkastélyt legutóbb 1960-65 között állította helyre a mûemlékvédelem.

MTI - Kanizsa