Az elmúlt két aszályos év legyengítette a feketefenyõket (Pinus nigra) a Keszthelyi-hegységben, az erõs tûvörösödés miatt az erdészetnek összesen 1300 hektárról kell eltávolítania a beteg fákat az erdõbõl az élõ fák megóvása, és a tûzveszély megakadályozása miatt.

Szakács István, a Bakonyerdõ Zrt. Keszthelyi Erdészetének igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a feketefenyõ tájidegen a hegységben, mert a legeltetéssel tönkretett kopár területekre még az 1860-as években telepítette be az akkori erdõbirtokos Festetics család ezt a fajtát, majd az ötvenes-hatvanas évek fenyõerdõsítési hulláma során alakították át a fenyõfajjal az õshonos molyhos tölgyeseket.
Az akár harminc méter magasra is megnövõ, robosztus örökzöldek elég jól bírták a rendkívül száraz, dolomitos talajt, de az aszályos évek korábban is erõsen megviselték az állományt. A legutolsó erõs száradást a kilencvenes évek végén tapasztalták a keszthelyi erdõkben, az erdészetnek a hatósági elõírások szerint akkor is ki kellett termelnie az elszáradt egyedeket.
A rendkívül forró, csapadékszegény nyár miatt a tavalyi év elején 400-500 hektáron tapasztaltak a fák koronájában a száradás miatti erõs tûvörösödést, az illetékes Veszprém megyei erdészeti hatóságnak jelezték a problémát. Az a döntés született, hogy a tûzveszélyt is jelentõ fákat el kell távolítani az erdõbõl. A fák kiszáradása fokozódott, 2012 õsztõl az ötven százalék feletti levélelhalással érintett terület 1300 hektárra nõtt. A beteg fák túlnyomó része Keszthelytõl-Balatonedericsig húzódó erdõsávban található, a kitermeléssel a feketefenyõk 70 százaléka el fog tûnni a Keszthelyi-hegységbõl.
Elmondta, hogy a munkálatokhoz a környezetvédelmi hatóság állásfoglalását kérték, a fakitermelést a Bakonyerdõ Zrt. a tervek szerint 2014 végéig elvégzi. Becsléseik szerint 15-20 ezer köbméter mennyiségû fát kell majd kivágni, ha a természetvédelem érdekeit nem sértõ módon lehetõséget kapnak a fakitermelésre az idegenforgalmi szezont követõen.
A feketefenyõ betelepítésének megvolt az a haszna, hogy a lehulló lomb elõkészítette a talajt a lomberdõ megtelepedésére: így az erdõ természetes úton meg fog újulni, visszatér az eredeti vegetáció - mondta. Az itt õshonos lombhullató fajok közül a virágos kõris, más néven mannakõris (Fraxinus ornus), a molyhos tölgy (Quercus pubescens) jelenik meg a termõhelyen.
A nehezen megközelíthetõ területekrõl nem tudják eltávolítani a fákat, ezek megfelelõ élõhelyet biztosítanak a rovarvilágnak. Biológiailag sokkal változatosabb lesz az erdõ, kisebb sziklagyepekkel, cserszömörcés foltokkal, télen lesz feltûnõbb az itt élõknek az összefüggõ zöld koronák látványának hiánya - jegyezte meg a szakember.

MTI - Kanizsa