Indulhatunk? – kérdezi a sofõr az utasokat indulás elõtt. Ugye ismerõs? Biztos vagyok benne, hogy már számtalanszor hallotta, vagy feltette maga is ezt a kérdést. De biztos, hogy az utasoktól kell érdeklõdni, hogy minden feltétel adott-e egy hosszú utazásra? Vagy a fenti kérdés csak egy önigazolásra, önnyugtatásra alkalmas frázis, melyet költõi kérdésként tesznek fel a gépjármûvezetõk? Remélhetõleg nem így van, hiszen az indulás csak az utazás kezdete, melyet mindenkor biztonságos, a szabályokat betartó, etikus közlekedésnek kell követnie és mindenki számára megnyugtató érkezéssel kell zárulnia. Ez a rendõrség egyik legfõbb célkitûzése is.

A közlekedés etikája
A biztonságos közlekedés mindannyiunk számára fontos, ám abban is szerepe van mindenkinek, hogy mennyire biztonságosak az útjaink. Sajnálatos tény, hogy a legtöbb baleset elsõdleges oka a közlekedõk helytelen magatartása: a gyorshajtás; irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak megsértése; elsõbbség meg nem adása; a szeszesital vagy drogfogyasztás; stb. A halálos kimenetelû balesetek legfontosabb rizikófaktorai: a fáradtság miatti figyelmetlenség vagy elalvás; a biztonsági öv vagy egyéb biztonsági felszerelések (pl. gyerekülés, bukósisak, csomagrögzítõ háló, láthatósági mellény) használatának elhanyagolása; stb.

Az utakon, az utcán való helyes viselkedést leggyakrabban a józan ész diktálja. Mindegy, hogy szabály, törvény vagy közmegegyezés hatására, a közösségi, felelõs gondolkodás, a türelmesség, a figyelmesség és az udvariasság mindenkire nézve kötelezõ. Ha ezt a magától értetõdõ viselkedést minden közlekedõ betartaná, akkor azok a közúti közlekedést érintõ szankciók, amelyeket idén vezettünk be, már nem is lennének olyan szigorúak, mint ahogyan azt ma sokan gondolják.

Korkép – Kórkép
Bár az elmúlt években is számos hathatós intézkedésre került sor a közlekedésbiztonság javítása érdekében, a közúti közlekedési balesetek száma továbbra is elfogadhatatlanul magas.
Döbbenetes tény, hogy Európa útjain évente 1,3 millió baleset történik, melynek mérlege 40 ezer haláleset és 1,7 millió sérülés. Az ezen statisztikán alapuló kérdéskör egyre nagyobb szerepet játszik a közösségi politikában, sõt az ehhez kapcsolódó programok és normák már az EU legfelsõbb politikai szintjéhez, az Európai Tanácshoz és az Európai Bizottsághoz kötõdnek. Ez nem volt mindig így. Az 1990-es évek elejéig a közösségnek még nem volt egyértelmû hatásköre a közúti közlekedésbiztonság területén, így a célok eléréséhez szükséges intézkedések kidolgozása jelentõs nehézségekbe ütközött. Változást az 1993. évi Maastrichti Szerzõdés hozott, amely megteremtette a hatékony lépések megtételéhez nélkülözhetetlen jogi feltételeket és eszközöket. Az ezredfordulótól gõzerõvel meginduló uniós gépezet számos formában megnyilvánult, többek között törvényalkotásban, projektek indításában, valamint kutatások támogatásában. Az EU Közösségek Bizottsága 2001. szeptember 12-én kiadott egy ún. „Fehér könyv”-et, mely 2010-ig meghatározza az unió közlekedéspolitikai feladatait. A Fehér könyv legfõbb célkitûzése, hogy az unióban 2001-hez képest 2010-ig 50 százalékkal csökkenjen a balesetben meghalt személyek száma.
E cél elérése érdekében következetes erõfeszítésekre van szükség. Az európai közlekedésbiztonsági cselekvési program a következõkben határozza meg a legfontosabb tevékenységeket: a közutakat használók felelõsségteljesebb magatartásra való ösztönzése (a szabálykövetõ magatartás erõsítése és a veszélyes magatartásformák fokozottabb üldözése), biztonságosabb jármûpark kialakítása a mûszaki innovációk támogatásával, a közúti infrastruktúra fejlesztése az információs és kommunikációs technológiák használatával. A tervezett további kezdeményezések között szerepel a közúti balesetek által okozott sérülésekre vonatkozó statisztikai adatok gyûjtése és elemzése, valamint az optimális megoldások keresésére irányuló kutatás.

Hazánk közlekedéspolitikai programját – amely a „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” címet viseli – az Országgyûlés 2004 elején fogadta el. A programban, amelynek elfogadásakor hazánk még nem volt az EU tagállama, a közösségi szándéknál valamelyest enyhébb célkitûzéseket fogalmaztak meg. Ezek a következõk: a személysérüléses balesetek és a halálos áldozatok számának 2010-ig történõ 30 százalékos, valamint 2015-ig történõ 50 százalékos csökkentése.
A kitûzött célok jobban megfelelnek a magyar valóságnak, reálisabban tükrözik a közlekedésbiztonsági helyzetben rejlõ lehetõségeket. Infrastruktúránk kedvezõtlenebb, anyagi lehetõségeink korlátozottabbak, így az 50 százalékos csökkenés elérése hazánkat a fejlettebb uniós tagállamoknál jóval nagyobb kihívás elé állítaná. Érveinket az EU is elfogadta. Magyarország tehát a 30 százalékos vállalásával kíván hozzájárulni a 2010-ig kitûzött európai célok teljesítéséhez.
Az 1990 és 2000 közötti egy évtized alatt a személysérüléses balesetek száma több mint 37 százalékkal, a meghalt személyek száma 51 százalékkal, ezen belül pedig a közlekedési balesetek következtében elhunyt gyermekek száma 65 százalékkal csökkent. Az adatok alapján kijelenthetõ, hogy Magyarország a 90-es években egyszer már megvalósította azt a célkitûzést, melyet a Fehér könyv jelenleg meghatározott.
Ebben az idõszakban a balesetek súlyossági fokát is kedvezõ változások jellemezték, ugyanis az 1.000 balesetre jutó halálos áldozatok száma 87-rõl 67-re esett vissza.
Ezek a változások olyan környezetben zajlottak le, amikor a gépjármûvek száma évrõl évre növekedett, s ezzel párhuzamosan a közúti forgalom is zsúfoltabbá vált. Míg 1968-ban kevesebb, mint 1 millió gépjármû közlekedett hazánk útjain, addig 2007-ben a forgalomba helyezett gépjármûvek száma már meghaladta a 3,5 milliót. A gépjármûpark növekedése és a balesetek számának csökkenése azt jelzi, hogy a mobilizációs szint fejlõdése nem feltétlen jár együtt a közúti balesetek számának növekedésével.
Az ezredfordulót követõen – 2001 és 2006 között – hazánk közlekedésbiztonságát összességében kedvezõtlen statisztikai adatok jellemezték. 2007-ben azonban a baleseti számok alapján már a közlekedésbiztonsági helyzet javulása figyelhetõ meg. 2007-ben 20.630 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, ami 1,65 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban. A halálos, a súlyos és a könnyû sérüléses balesetek száma biztató módon egyaránt csökkent. Míg a 90-es évek elején a közúti áldozatok száma meghaladta a 2.100 fõt, az ezredforduló évéig ez a szám jelentõsen, 1.200 fõre csökkent. 2007-ben 1.203 fõ vesztette életét Magyarország közútjain, közel 8 százalékkal kevesebben, mint az elõzõ évben.


Új szabályozás
Mint ahogyan azt fent írtam, a legtöbb baleset okozója az emberi figyelmetlenség és olyan alapvetõ szabályok be nem tartása, mint pl. az ittas vezetés és a biztonsági felszerelések használatának elhanyagolása.
Hazánkban a szeszesitaltól befolyásolt állapotban okozott balesetek száma európai viszonylatban mérve is magas. Míg 2000-ben átlagosan 100 balesetbõl 11,8-at okoztak ittasan, 2007-re ez a szám 13,2-re változott. Elmondható, hogy átlagosan minden nyolcadik személysérüléses közlekedési balesetet ittasan okozták.
Magyarországon – a zéró tolerancia egyik országában – az ittas vezetõk kiszûrése érdekében a véletlenszerû légalkohol ellenõrzést (random breath testing) alkalmazzuk. 2007-ben 1.400.000 alkoholszondás ellenõrzés történt – átlagosan számítva a lakosság közel 14 százalékát vonták ellenõrzés alá –, s ebbõl mintegy 45.000 bizonyult pozitívnak. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy az ellenõrzött jármûvezetõk 3,2 százaléka volt ittas.
A Közlekedéstudományi Intézet felmérése alapján hazánkban lakott területen a kötelezettek 45 százaléka, lakott területen kívül 50 százaléka, autópályán pedig 63 százaléka kapcsolja be a biztonsági övet.
A statisztikai adatok alapján 2006-ban a közúti balesetben megsérült, gépjármûben utazók több mint fele bizonyítottan nem használt biztonsági övet. Ennél rosszabb a helyzet a gépjármûben utazó, és a balesetben életét vesztõ 889 személy esetében, akiknek nem kevesebb, mint 73 százaléka (!), azaz 647 fõ mellõzte az öv használatát. A tapasztalatok egyébként az övhasználat folyamatos, de lassú növekedését mutatják, mely azonban még mindig nem éri el a kívánatos szintet.

A meghatározott célok megvalósítása érdekében mind a balesetmegelõzés, mind a rendõri ellenõrzés tekintetében a rendõrség 2008. évi tevékenységét a közúti tragédiák létrejöttében leginkább meghatározó szerepet játszó, szabályszegõ, veszélyes közlekedési magatartások visszaszorítására összpontosítja. Ezek a következõk:
 a sebesség nem megfelelõ alkalmazása miatt bekövetkezett balesetek számának csökkentése;
 a passzív biztonsági eszközök használatának fokozása;
 az ittas jármûvezetéssel szembeni szigorú fellépés;
 a gyermekbalesetek megelõzése, a helyes közlekedésre való nevelés;
 a gyalogos, kerékpáros és a láthatósággal kapcsolatos balesetek csökkentése.

2008. január 1-jétõl számos olyan jogszabályi változás történt, amely hozzásegíthet minket ahhoz, hogy hazánk útjain a közlekedés biztonságosabbá váljon. Ezévi feladataink közül az egyik legjelentõsebb az új szabályozás megismertetése a közlekedõkkel, és a hatóságok általi következetes alkalmazása.

Objektív felelõsség
A változások egyik legjelentõsebb eleme, a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvényben rögzített objektív felelõsség, amely azt kívánja elérni, hogy a jármûvek üzembentartói fokozott felelõséget érezzenek azért, hogy a jármûveket használók
 a megengedett legnagyobb sebességre,
 a vasúti átjárón való áthaladásra,
 a jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülék jelzéseire,
 a jármûvel történõ megállásra és várakozásra,
 az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
 a behajtási tilalomra, a kötelezõ haladási irányra, valamint
 a természet védelmére vonatkozó elõírásokat betartsák.

Az üzembentartóval szemben az egyes elõírások megszegése esetén a szabályszegés súlyosságának arányában 30.000 és 300.000 Ft közötti közigazgatási bírságot kell kiszabni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Magyar Köztársaság Kormánya a rendõrséget jelölte ki. A bírságot kiszabó határozat meghozatalára a hatóságnak a jogsértést követõen 60 nap áll rendelkezésre.
A közigazgatási bírságot a 2008. május 1-je után elkövetett szabályszegések miatt kell kiszabni. Az ezt megelõzõ idõszakban az eljáró hatóság írásbeli tájékoztatást küldött azon jármûvek üzembentartóinak, amelyekkel a korábbi felsorolásban szereplõ szabályszegések bármelyikét elkövették. A tájékoztatás egyebek mellett tartalmazta az adott szabályszegés(ek)hez tartozó bírság összegét is.
A hatálybalépés óta eltelt idõszakban az I. fokú közigazgatási hatóságok több, mint 15.000 határozatot hoztak, a kiszabott bírságok összege meghaladja az 580 millió forintot.
Fontos megemlíteni, hogy szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló elõírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
A tulajdonosi felelõsség elvét Európában számos országban alkalmazzák (pl. Spanyolországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Szlovéniában, Nagy-Britanniában), ugyanakkor elmondható, hogy nincs két teljesen azonos rendszer, azaz – az esetleges hasonlóságok mellett – minden ország egyedi megoldást alakított ki.

Elõéleti pontrendszer szigorítása
A másik jelentõs, 2008. január 1-jével bekövetkezõ változás a közúti közlekedési elõéleti pontrendszer szabályaiban történt. A módosítások a pontrendszer céljának hatékonyabb elérését szolgálják, azaz hogy a jármûvezetõk vezetõi engedély átmeneti elvesztésével történõ fenyegetettsége megfelelõ mértékû legyen. Ez a jogkövetés irányába történõ tereléshez elengedhetetlen volt. A módosítások következtében kevesebb cselekmény elkövetése is a vezetõi engedély visszavonásának reális lehetõségét idézi elõ.
Emelkedett az egyes cselekményekhez rendelt elõéleti pontok száma, szabálysértések esetén a korábbi 1-3 pontról 1-5 pontra, bûncselekmények esetén pedig 4 és 7 pontról 6, illetve 9 pontra.
Kis mértékben változott a ponttal szankcionált cselekmények köre, ez azonban a közlekedés biztonsága szempontjából legveszélyesebb, illetve leggyakoribb cselekményeket nem érintette.
Tekintettel az egyes cselekményekhez társuló pontok emelésére, az értesítési ponthatár 14-rõl 12 pontra csökkent. Ezzel párhuzamosan az utánképzésen való részvétellel történõ pontcsökkentés lehetõsége is változott, 12 szerzett pontig 9 ponttal, 13-17 szerzett pont között pedig 6 ponttal lehet mérsékelni a nyilvántartott pontok számát. A 18 pontos felsõ határ és az elérésével járó jogkövetkezmény nem változott. Az egyes pontok elévülésének ideje 2 évrõl 3 évre módosult.

Helyszínbírság összeghatárának felemelése
Ugyancsak a közlekedõk jogkövetõ magatartásának fokozását és ezáltal a közlekedésbiztonsági helyzet javítását célozza meg a helyszíni bírság összeghatárainak módosulása, valamint a vezetõi engedély helyszíni elvétele esetkörének bõvítése.
Eddig a helyszíni bírság összege 500 Ft és 10.000 Ft között alakult, azonban 2008. január 1-jét követõen hatályos szabályozás alapján a helyszínen kiszabható összeg alsó határa 3.000, a felsõ határa pedig 20.000 Ft lett.

Zéró tolerancia
Módosult a vezetõi engedély helyszíni elvételét meghatározó jogszabály is, mely szerint a vezetõi engedélyt a helyszínen el kell venni attól, aki azzal gyanúsítható, hogy gépi meghajtású jármûvet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezen közlekedés-igazgatási szabály változása az egyéb ide vonatkozó normákat nem érintette. Jármûvet eddig is csak az vezethetett és ezután is csak az vezethet, akinek a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Pusztán arról van szó, hogy a jogalkotó kibõvítette, és ezzel visszaállította a vezetõi engedély helyszíni elvételének 4 évvel ezelõtti eseteit.

Havonta 38 fõvel kevesebben halnak meg
Az elõzõekben ismertetett jogszabályi változások a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint kedvezõ hatással vannak a még jelenleg sem kielégítõ szintû közlekedési morálra.
2008. év elsõ négy hónapjában 5.425 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt hazánkban, míg 2007. év ugyanezen idõszakában 5.932. Ez azt jelenti, hogy ez év elején 507 balesettel (8,55 százalék) kevesebb történt, mint tavaly ilyenkor. 35,25 százalékkal kevesebb halálos kimenetelû balesetet regisztráltunk ezen idõszakban, mint egy évvel korábban, és a balesetek során elhunyt személyek száma is hasonló mértékû (37,81 százalékos) csökkenést mutat. A 2008. január 1-jén bevezetett szigorítások következtében április 30-ig 152 személlyel kevesebben vesztették életüket az ország közútjain, mint az elmúlt év ugyanezen idõszakában. A négy hónapra levetítve ez havonta csaknem 38 túlélõ!
A súlyos sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek, valamint a súlyosan sérült személyek száma 16 százalékot meghaladóan csökkent, míg a könnyû sérüléses balesetek száma és a könnyen sérült személyek száma 5, illetve 6 százalékkal volt kevesebb, mint a tavalyi év hasonló idõszakában.
A balesetek okait vizsgálva, változatlanul a gyorshajtás a legfõbb ok, minden negyedik baleset (pontosan 28 százalék) emiatt következik be. A lista második helyén 23 százalékos részesedéssel az elsõbbségi jog szabályainak megsértése áll, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokán 14 százalékos aránnyal a kanyarodási szabályok megsértése foglal helyet.

Jelentõsen csökkent az ittasan elkövetett személyi sérüléses balesetek száma
Jó eredményekrõl tudunk beszámolni akkor, amikor azt mondhatjuk, hogy számokban is mérhetõ sikert értünk el az ittasan okozott balesetek számának csökkentése terén. Ez év elsõ három hónapjában a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek 10,4 százalékát okozta ittas vezetõ, szemben a tavalyi esztendõ hasonló idõszakának 13,8 százalékos arányával. Az ittasan okozott balesetek száma csaknem egyharmadával (31,1 százalék), 816-ról 562-re csökkent. A zéró tolerancia bevezetése óta 2008. május 25-ig összesen 2.885 darab vezetõi engedély elvételére került sor, ebbõl 2.784 esetben magyar, 101 esetben külföldi volt az elkövetõ. Ha a rendõr a helyszínen nem tudja elvenni a jogosítványt – pl. nem volt a gépjármûvezetõnél –, az adott sofõrt akkor is eltiltják a jármûvezetéstõl, a nevét és az adatait nyilvántartásba veszik, így egy késõbbi ellenõrzés során azonnal kiderül, hogy az illetõ nem is vezethetne. Az ilyen szabálysértést elkövetõ személlyel szemben akár 100.000 forint bírság is kiszabható.
Nyilvánvaló tehát, hogy az ittas vezetés elleni határozott rendõri fellépés, a média fokozott figyelme, valamint a jogszabályi változások kedvezõ irányban befolyásolták a baleseti statisztikákat.

TISPOL „SPEED” országos fokozott ellenõrzés
A TISPOL Operational Group éves ellenõrzési terve alapján az „European Operation Speed” közlekedésbiztonsági kampány keretében 2008. április 21-23. között az egész országot érintõ akciót hajtottunk végre, mely fõként a sebességtúllépés ellenõrzésére terjedt ki. A három nap alatt 1.855 rendõr vett részt a fokozott ellenõrzésekben, akik összesen 3.308 sebességtúllépést regisztráltak. Ebbõl 2.917 esetben helyszíni bírságot szabtak ki 25.326.000 Ft értékben, 391 alkalommal pedig feljelentést tettek a gyorshajtók ellen.
A megengedett legnagyobb sebesség nem megfelelõ megválasztásán túlmenõen egyéb közlekedési szabálysértések miatt 2.476 alkalommal kellett intézkedniük az ellenõrzésben résztvevõ rendõröknek. 1.715 esetben összesen 10.982.000 Ft helyszíni bírság kiszabására került sor, a cselekmény súlyára tekintettel pedig 761 esetben szabálysértési feljelentést tettek.

Charta a „Józan közlekedésért”
Az ittas jármûvezetés veszélyességét felismerve számos szervezet közös kezdeményezésére 2007. augusztus 7-én útjára bocsátottuk a „Józan közlekedésért” elnevezésû Chartát, mely hazánk közlekedés-biztonságának javítását, az ittas vezetés visszautasítását, és ezáltal ártatlan emberéletek megmentését tûzte ki célként zászlójára. A kampány népszerûségét tükrözi, hogy a meghirdetése óta folyamatosan érkeznek a csatlakozók aláírásai, illetve nyilatkozatai. Magánszemélyként, illetve valamely szervezet tagjaként idáig csaknem 200.000 fõ csatlakozott a kampányhoz.
Kérem, hogy csatlakozzon Ön is a „Józan közlekedésért” Chartához, melyet megtehet a www.baleset-megelozes.hu honlapon külön e célra létrehozott ablakban is.

„Tiszta fejjel”
Tiszta fejjel sok mindent nem teszünk meg, amit tudatmódosító szerek hatására sajnos igen.
Tiszta fejjel kevesebb a baleset, kevesebb a különösen fájó diszkó-baleset, mely minden alkalommal figyelmeztet bennünket, többet, jobban és hatékonyabban kell foglalkoznunk fõképp a fiatalokkal, hogy ne tegyék ki magukat és társaikat felesleges veszélyeknek, ne tegyék kockára az életüket.
A Rendõrség „Tiszta fejjel” kampánya a különbözõ tudatmódosító szerek (alkohol, drog, gyógyszerek) veszélyeire kívánja felhívni a társadalom figyelmét, különös tekintettel a közlekedésbiztonsági kockázatokra. A „Tiszta fejjel” kampány egyik fõ célcsoportja a fiatal korosztály, aki új, az ízléséhez közel álló módon kerülhet kapcsolatba a rendõrséggel.

A nyári hónapokban a „Tiszta fejjel” kampány különös figyelmet fordít a diszkó-balesetekre, hiszen a júniustól októberig terjedõ idõszak sajnos ezeknek a baleseteknek a szezonja, így a média segítségével és támogatásával koncentráltan tudjuk felhívni a fiatalok figyelmét erre a végzetes jelenségre.
Kampányunkkal ugyanakkor azt a fajta tudatos felismerést is szeretnénk elõsegíteni, melyet oly sokan elhessegetnek maguktól: aki iszik, és úgy ül autóba, az nem sokkal jobb, mint aki egyéb bûnözõi tevékenyégbe fog. Olyan, mint az útonálló, csak az alkalom hiányzik, hogy megtörténjen a baj. Nem az ittas vezetõtõtõl függ ugyanis, bekövetkezik-e a baj vagy sem. A „Tiszta fejjel” kampány ezt az alaposabb, s talán sokkolóbb ismeretterjesztést is zászlóra tûzte.


A változásokban rejlõ visszatartó hatás kiaknázása érdekében tovább kívánjuk fokozni közúti ellenõrzõ tevékenységünket, hogy kiszûrhessük a forgalomból a szabályos közúti közlekedésre, a felelõsségteljes részvételre alkalmatlan személyeket, ezzel megmentve azokat, akik nem csak elindulni, de épségben hazaérni is szeretnének.

Remélem, hogy erõfeszítéseinknek, megelõzõ és figyelmeztetõ szándékunknak hosszú távon is meg lesz a várt hatása, és belátják a közlekedõk, hogy nem ellenük, hanem értük és mindannyiunk egészségének, életének megóvásáért, egy biztonságosabb közlekedésért dolgozunk. Ezt a helyes irányt, a már számokban is mérhetõ eredményeket bizonyítja az is, hogy egyre kevesebb azon sokkoló felvételek sora, melyek korábban naponta mutattak be szörnyûbbnél szörnyûbb közlekedési baleseteket a médiában.
Kérem Önöket, hogy továbbra is legyenek Partnereink közös célunk sikere érdekében, hogy mindenki örülhessen a hazavárt szerettének.

Dr. Bencze József
r. altábornagy, országos rendõrfõkapitány