Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.

A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló mûködését lehetõvé tevõ sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerû feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetõség mellett kell biztosítania.
Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben mûködjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggõ gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.
Az Ab nem vitatja az Országgyûlés jogát arra, hogy - ha a korábbi törvényben szabályozott eljárás nem bizonyult elég hatékonynak a nem vallási tevékenységet végzõ szervezetek kiszûrésére, illetve a törvénysértõen mûködõ szervezetek elleni fellépésre, akkor - tovább részletezze az egyházként történõ elismerés tartalmi feltételeit, további garanciákat építsen be az elismerési eljárásba, illetve hatékonyabb jogi eszközöket biztosítson a törvénysértésekkel szemben.
Ugyanakkor az Ab leszögezte: az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatban is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetõség biztosítása.
A testület megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011-es törvény az egyházként történõ elismerés vonatkozásában nem ír elõ részletes indokolási kötelezettséget, és az elutasított vallási közösségek nem kapnak hivatalos, írásos magyarázatot arra, hogy miért nem szerezhetnek egyházi jogállást, továbbá a vizsgált törvény a döntéssel kapcsolatban nem ír elõ határidõket és jogorvoslatot sem biztosít.
Az egyházi státus parlamenti szavazás útján történõ elismerése politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet. Az ilyen, jogi mérlegeléssel megítélendõ, alapjogi vonatkozású egyedi ügyekben a döntéshozatalnak a független bíróságtól való elvonása és kizárólagosan az alapvetõen politikai karakterû Országgyûléshez telepítése nem egyeztethetõ össze az alaptörvénnyel - fejtette ki a testület.
Mindezek alapján az Ab alaptörvény-ellenesnek minõsítette az egyházi törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a testülethez panaszt benyújtó korábbi egyházak a jogállásukat elvesztették. Az ügyben elbírált alkotmányjogi panaszok jogorvoslati céljára tekintettel az Ab az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, azokhoz joghatás nem fûzõdhet, az Ab-hez panaszt benyújtó egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történõ átalakulásuk nem kényszeríthetõ ki.
Az Ab határozata nem érinti a vizsgált törvény mellékletébe foglalt, az Országgyûlés által elismert egyházak jogállását.
Az Alkotmánybírósághoz a törvény miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként mûködött, de a törvény alapján az egyházi jogállást elveszítette, Szabó Máté, az alapvetõ jogok biztosa pedig utólagos normakontrollt kért a testülettõl.
A határozatot 13 alkotmánybíró írta alá, közülük öten - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária - különvéleményt fogalmaztak meg.
A szavazásban már nem vett részt Bihari Mihály, aki betöltötte hetvenedik életévét, és ezzel megszûnt alkotmánybírói megbízatása. A helyére február 25-ei hatállyal megválasztott Salamon László sem szavazott, mivel nem vett részt a döntés-elõkészítési folyamatban.

MTI - Kanizsa