Különösen nagy értékre elkövetett lopás miatt börtönbüntetésre ítélte nem jogerõsen a Zalaegerszegi Törvényszék pénteken azt a három embert, aki 2011 novemberében alagutat ásva tört be egy nagykanizsai ékszerboltba. Az egyesített eljárásban sikkasztás és csalás kísérlete miatt felfüggesztett börtönt kapott az üzlet tulajdonosa, mert a betörés után maga is eltulajdonított nagy értékû ékszereket.

A három betörõ 2011 novemberében úgy jutott be a nagykanizsai Vasemberházban mûködõ ékszerbolt-zálogházba, hogy a pincén keresztül alagutat ásott. A tettesek mintegy 112 millió forint értékû arany ékszert és készpénzt vittek magukkal, de távozásuk során rendõrökbe botlottak, és rövid idõn belül valamennyiüket elfogták.
Az ékszerüzletet üzemeltetõ cég ügyvezetõje ugyanakkor a valósnál nagyobb kárt próbált a biztosítóval megtéríttetni: a nyomozás során kiderült, hogy a betörés után õ tulajdonított el 71 millió forint értékû ékszert.
A korábbi ügye miatt jelenleg is börtönbüntetését töltõ Nyári Pétert különösen nagy értékre elkövetett lopás miatt mint különös visszaesõt 7 év 6 hónap börtönre ítélték, a másodrendû vádlott Gutta Jánost 5 év börtönre, Németh Tibor Zsoltot pedig különös visszaesõként szintén 7 év 6 hónap börtönre ítélte a törvényszék. A negyedrendû vádlottként szereplõ Virág István Attila, az ékszerbolt ügyvezetõje két év, öt évre felfüggesztett börtönt kapott sikkasztásért és csalási kísérletért.
Az indoklás során a bíró felidézte, hogy : a három büntetett elõéletû betörõ 2011 novemberében az ékszerbolt riasztókkal védett páncélhelyiségéhez csaknem négy méter hosszú, nagyjából egy méter átmérõjû vágatot ásott, és átvágta a helyiség vasbeton rácsozatát is, hogy egyikük félig beférjen a nyíláson.
Az elsõ alkalommal több mint négy és fél kilogrammnyi arany ékszert vittek el az egyik közelben lakó tettes házáig - ahonnan állításuk szerint a kukába került és onnan eltûnt a zsákmány -, majd még aznap éjjel visszamentek. Ekkor is hasonló mennyiségû aranyat és pénzt vittek magukkal, de rendõrökbe botlottak, és bár próbáltak menekülni, kettejüket azonnal, egyiküket néhány nappal késõbb elfogták.
Az ékszerboltot üzemeltetõ kft. ügyvezetõje a rendõrségi helyszínelés után mintegy 71 millió forint értékû ékszert vett magához, és azokat egy bank széfjében helyezte el. A rendõrség utóbb csupán 25 millió forintnyi értéket tudott lefoglalni a széfbõl.
A cégvezetõ a nyomozáskor csaknem 184 millió forintos kárértéket határozott meg, amelyben szerepeltette egy takarékszövetkezet 74,5 millió forint értékû zálogékszereit is. A biztosítótól 70 millió forint kár megtérítését kérte, de ezt végül nem fizették ki neki, miután a nyomozás során kiderült, hogy az értékeket õ tulajdonította el.
A betörõk lényegében beismerõ vallomásokat tettek, de azt nem is sikerült tisztázni az eljárás során, hogy ki volt az értelmi szerzõ, ki gondoskodott a komoly szervezést igénylõ elõkészületekrõl, honnan szerezték a rendkívül részletes információkat a riasztórendszer mûködésérõl és kik segítették még õket - mondta el a bíró.
Az ékszerbolt ügyvezetõje azt állította, kétségbeesésében vette magához a betörés után megmaradt ékszereket, mert tartott tõle, hogy nem tudja másképp rendezni a kárt.
Az ítélethirdetés során elhangzott: meglehetõsen szokatlan a bírói gyakorlatban is, hogy egy ügyben a betörõk és a károsultak is egyszerre állnak a bíróság elé, de ez ezúttal indokolt volt.
A bíróság az ügyvezetõ esetében 21,4 millió forint vagyonelkobzást rendelt el, és neki még több mint 50 millió forintnyi kártérítést is kell fizetnie a számára hitelt nyújtó takarékszövetkezetnek a jelzálogfedezetként szolgáló ékszerek eltûnése miatt. A polgári jogi és kártérítési igényeket, valamint a vagyonelkobzás összegét fedezi a tõle korábban lefoglalt 51 millió forint értékû ékszer, 32 ezer euró és 25 ezer angol font. A három betörõnek viszont együttesen 58 millió forint kártérítést kell fizetnie az ékszerbolt tulajdonosának az állítólag kukába dobott arany tárgyak értékeként.
Az ítéletek még nem jogerõsek, mert az ügyész a betörõk esetében tudomásul vette a határozatot, az ékszerbolt ügyvezetõjénél azonban három nap gondolkodási idõt tartott fent. A betörõk enyhítésért fellebbeznek, a negyedrendû vádlott azonban tudomásul vette a döntést.
A másod- és harmadrendû vádlottat a bíróság elõzetes letartóztatásba helyezte.

MTI - Kanizsa