A Balatonnál csak 80 hektáron sikerült learatni a nádat február végéig a tervezett 300-350 hektár helyett, ugyanis télen nem volt elég vastag jég a tavon - mondta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõje az MTI-nek.

Az igazgató tájékoztatása szerint már 2012 végén szerzõdést kötöttek a nádaratókkal, hogy kedvezõ idõjárás esetén idõben végezhessenek a munkával, de ezen a télen csak néhány centis parti jég alakult ki a tavon, ezért a tervezett mennyiségnek csak a negyedét tudták learatni a február végéig kitolt határidõig.
Legalább 10 centiméter vastag jégpáncél kell ahhoz, hogy az arató munkagépek rá tudjanak menni a jégre - mondta.
Az igazgató hozzátette: 80 hektáron azért sikerült betakarítani a nádat, mert a Balaton alacsony vízszintje miatt a nádas ezeken a helyeken szárazra került. Mintegy 65 hektárról rossz minõségû, iparilag nem hasznosítható nádat vágtak le, amiért 60 ezer forintot fizet hektáronként a vízügyi igazgatóság, míg 10 hektárról elsõ- és másodosztályú növényt sikerült aratni, amiért a betakarítók fizetnek hektáronként 20 ezer forintot.
A maradék öt hektárról magánkérvények alapján takarították be a nádat. A mostani télen a korábbinál jóval több, 80 kérelem érkezett önkormányzatoktól, horgászegyesületektõl, magánszemélyektõl, hogy szeretnék a területük elõtt lévõ nádat rendbe tenni, ami "dicséretes" tendencia - fogalmazott Csonki István. Az engedélyt minden esetben az illetékes nemzeti parkkal egyeztetve adta meg a vízügyi igazgatóság.
Az igazgató elmondta: a több mint ezerhektárnyi balatoni nádasnak háromévente ideális megújulnia, vagyis évente célszerû 300-400 hektárnyi nádat learatni vízminõség-védelmi, gazdasági, természetvédelmi és esztétikai okokból. Korábban is elõfordult, hogy ez nem sikerült.
Az idén több lesz az avas, régi nád, de ez még nem okoz vízminõségi problémát, a tavasszal fészkelõ madaraknak pedig akár kedvez is - tette hozzá Csonki István.

MTI - Kanizsa