Nemzeti ünnepünk alkalmából rendezendõ programsorozat egyik kiemelkedõ eseményeként felavatták Gábor Áron felújított szobrát az Ipari Parkban. Hazakerült Nagykanizsa katonavárosi múltjának egyik jelképe, Gábor Áron szobra, amely hosszú évtizedeken állt a róla elnevezett alakulat laktanyájában. A szobrot Dénes Sándor alpolgármester és Dr. Károlyi Attila önkormányzati képviselõ, az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke leplezte le.
Avatóbeszédében az alpolgármester emlékeztetett rá: amikor a honvédségi funkció megszûnt, az alkotás tisztázatlan körülmények között eltûnt. A szobor a Képzõmûvészeti Lektorátus nyilvántartásában is szerepel, a tõlük kapott információ szerint ezt a másfeles életnagyságú ruszkicai márványból készült mellszobrot Szabó László szolnoki mûvész készítette 1964-ben, és a következõ esztendõben avatták fel Nagykanizsán.

A szobor elõkerítésére Dr. Károlyi Attila képviselõ úr folytatott kiterjedt kutatást. A volt laktanyában dolgozó egykori hivatásos tisztek jól emlékeztek a Gábor Áront mintázó alkotásra, de információik ellentmondásosak voltak annak hollétét illetõen. Felmerült az is, hogy az alakulat megszûnésekor a szobrot Kaposvárra vitték. Nos, ez a nyom bizonyult helyesnek, sikerült megtalálni a somogyi megyeszékhelyen, a Füredi úti laktanyában.
Azt is mondhatnám – hangsúlyozta Dénes Sándor, hogy innentõl nem volt nehéz dolgunk. Nagykanizsa önkormányzata 2011. decemberében hivatalos levélben fordult Bárdos Antal ezredes úrhoz, aki rövidesen azt válaszolta: szívesen visszaadják Gábor Áron szobrát, az ugyanis náluk hivatalosan nem szerepel a leltárban, és nem is állították fel. Egyben felajánlotta közremûködésüket a szobor újraavatása esetén a katonai tiszteletadásra. Köszönöm parancsnok úr szíves hozzáállását, segítségét, és a kaposvári logisztikai ezred becsületes helytállását, amellyel megõrizték és megóvták ezt a Nagykanizsa számára fontos alkotást.

Városunk identitásának fontos része a katonai hagyományok ápolása, s nemzeti múltunk megõrzése. Mindkét célt szolgálja e szobor újraállítása. S nem véletlen a mostani avatás idõpontja sem – jegyezte meg a szónok, majd így folytatta: Gábor Áron az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntõje és tüzértisztje volt, aki a csatamezõn vesztette életét.
A magyar szabadságért, függetlenségért harcolt – és áldozta fel a legdrágábbat. Életútja pedig a nemzeti összefogás példája, hiszen székely határõr családban született, a gimnáziumot Csíksomlyón, a ferencrendieknél végezte, majd bevonult katonának. S bár 1846-ban obsitot kapott, a magyar szabadságért vívott küzdelem újra a seregbe szólította.
Az ágyúöntés lehetõségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyûlésen felajánlotta, ám akkor még nem vették komolyan a javaslatot. Ötlete Sepsiszentgyörgyön került elõ újra, amikor a császáriak feltétel nélküli megadásra szólították fel a várost. A népgyûlés, megfelelõ fegyverek hiányában már-már a megadás mellett döntött, amikor Gábor Áron felajánlotta, hogy a fülei hámorban ágyúkat gyárt, és a maga öntötte ágyú torka elé áll, ha a próbalövéssel nem talál célba.
Nos, ágyúi célba találtak, és sok sikerrel vívott ütközetben segítették a magyarokat. Az elsõ ágyú neve – mert Jókai Mór cikkébõl ezt is tudjuk –, Jancsi volt. Nagykanizsa polgárai hálás szívvel emlékeznek Gábor Áronra, s ezt mostantól méltó helyszínen tehetik – zárta gondolatait Dénes Sándor alpolgármester. Az avatási ünnepség koszorúzással fejezõdött be. A kaposvári vendégek a csúszós, havas út miatt nem érkeztek meg az ünnepség helyszínére, õk majd egy késõbbi idõpontban látogatnak el Kanizsára.

B.E.

További képek a galériában.