A számtalan betegséget terjesztõ rovar és ízeltlábú közül a kullancs és a szúnyog jelenti a legkomolyabb betegségforrást az emberre nézve. Azonban míg a hazai lakosság viszonylag jól informált a kullancsok által terjesztett betegségek megelõzési módszereirõl, addig a szúnyogokat méltatlanul mellõzik a felvilágosító hirdetések. Ahogy a nyári idõszakban a túrázók kiteszik magukat a kullancsok által hordozott vírusos agyhártyagyulladás és a Lyme-kór veszélyének, addig a külföldre utazók sokszor választanak olyan úti célt, ahol reális veszélyt jelent az elsõsorban szúnyogok által terjesztett malária.

A kullancsok olyan komoly betegségeket terjesztenek, mint a vírusos agyhártyagyulladás és a Lyme-kór. Az agyhártyagyulladás ellen védõoltást lehet kapni, azonban hátránya, hogy még a téli idõszakban be kell adatni, hogy védettséget biztosítson a kora tavaszi hónapokra. A kismamáknak sajnos azzal is számolniuk kell, hogy õk nem kaphatnak védõoltást. A Lyme-kór ellen azonban semmilyen védõoltás nem véd, ráadásul a tünetek a fertõzést követõen évekig lappanghatnak. Mivel a kullancs észrevétlenül csíp, kevésbé feltûnõ helyekre fészkeli be magát, így a csípés idõpontját nehezebben lehet megállapítani, sokszor a kór észrevétlenül lappang a gyanútlan túrázóban.

A szúnyogokról köztudott, hogy komoly szerepük van a malária és a nyugat-nílusi láz terjedésében. Egyik betegségre sem létezik megelõzõ védõoltás. A maláriáról a magyar lakosság kevésbé jól informált, mint a kullancsok által okozott megbetegedéseket illetõen. Mindez köszönhetõ annak, hogy hazánkban gyakorlatilag nincs malária-veszély, malária-járványt fél évszázada nem regisztráltak. A nyári idõszak kezdetével azonban fontos beszélni róla, ugyanis sokan választanak nyaralásuk úti céljaként olyan országot, ahol a malária elterjedt fertõzõ betegség. A WHO adatai szerint a legfertõzöttebb területek közé tartozik számos kedvelt egzotikus úti cél, mint például Kenya, India, Thaiföld, Mauritius, Brazília, Mexikó. Évente 100 országból mintegy 125 millió utazó látogat el a maláriafertõzés-veszélyes trópusi vagy szubtrópusi területekre, ebbõl közel tízezren meg is betegednek a jelentések szerint. Ugyanakkor a WHO becslései szerint a maláriás megbetegedések száma az utazók körében ennek mintegy a háromszorosa.

Ezzel szemben a nyugat-nílusi láz komoly veszélyt jelent az európai országok számára is. A betegséget az utóbbi idõkben regisztrálták számos környezõ országban, de volt járvány az Egyesült Államokban is, ahol halálos kimenetelû fertõzés is elõfordult. A betegség tünetei hasonlatosak az influenzáéhoz, azonban agyhártya- és agyvelõgyulladáshoz is vezethetnek. Kiemelten veszélyeztettek az idõs- a gyenge immunrendszerrel rendelkezõ emberek, akiknél nagyobb eséllyel alakulhatnak ki szövõdmények.

A kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségek közül némelyikre létezik védõoltás, azonban a többségüket csupán a fertõzés után lehetséges kezelni. Mindegyik betegség gyógyítható, de akár életveszélyesek is lehetnek, vagy maradandó károsodást okozhatnak. Az orvostudomány minden betegséggel kapcsolatos álláspontja egyöntetû: a prevenció, az egyéni megelõzés elsõdleges szempont. A kellõ odafigyelés és óvatosság sokszor életeket menthet, vagy hosszabbíthat meg.

A kullancsok mintegy 30 százaléka hordoz valamilyen fertõzõ betegséget, melyek közül a Lyme-kór és a vírusos agyhártya- és agyvelõgyulladás a legveszélyesebb. Egy legyengült immunrendszerrel rendelkezõ embernek, idõseknek nem csupán ez a két igen veszélyes betegség jelent kockázatot. Mind a kullancs, mind a szúnyog elõfordulhat bárhol, akár egy belvárosi parkban, akár egy lakótelepen is. Természetes élõhelyükön az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen, ami miatt a fertõzés kockázata is magasabb.

Ezek a betegségek egészségkárosító hatásuk mellett további kellemetlenségekkel is járnak. Az egyszeri túrázó sok esetben nem azért vizsgálja hazatérés után a karját, hogy mennyit erõsödött a hegymászástól. Ez a fajta ideges kutatás megmérgezi az önfeledten eltöltött szabadidõ idilli pillanatait. Mindez elkerülhetõ, ha elõre gondolkodunk és megelõzzük a bajt, a kellemetlenségeket.

A védõoltás és a gyógyszeres kezelés is csupán a csípés utáni következményektõl véd, azonban a teljes körû megelõzés mindjárt a csípéstõl óv meg minket, mely egyéni védekezés kérdése. Az S.C. Johnson felismerte, hogy napjainkban a szúnyogok és kullancsok ellen leghatékonyabban az egyén tud védekezni az erre megfelelõ szúnyog- és kullancsriasztó termékekkel, melyek közül az OFF! 4, míg az Autan akár 8 órán keresztül nyújt védelmet a rovarcsípésekkel szemben.

***