- Nem vagyok közgazdász, de a józan paraszti eszem mondatja, ha külföldön visítanak, akkor csak jó lehet a kormány gazdaságpolitikája. – fogalmazott egy – fideszesnek éppen nem mondható – asszony az Echo Tv Háttér-kép címû mûsorának résztvevõi, Bogár László és Boros Imre pénteki elõadásán a református templomban.

A címbéli mondattal utalt az egyik közgazdász vendég, mennyi kárt okozott az, hogy a magyarság a történelme során annyiszor adott hitelt mézes-mázos hazugságoknak. Amíg háborúk, diktatúrák közepette kétszer annyian születtünk, mint ahányan meghaltunk, mára, a nemzet ellen békés eszközökkel vívott háború korában veszedelmes közelségbe – 2030 – került az a pont, ahonnan nincs visszatérés. Nevezetesen, amikor majd kétszer annyian halnak meg, mint amennyien születnek. Ennek elkerülésére csak a tudás – bátorság – elszántság hármasa mentheti meg a magyar nemzetnek nevezett emberi közösséget. – szögezte le Bogár László. A házigazda, Hella Ferenc református lelkipásztor az egyházak kötelességének nevezte, hogy ehhez lelkierõt adjanak. Hazánknak a ’70-es évektõl történt eladósítása, majd kifosztása az egyik résztvevõt Gárdonyi Gézának Az ezeréves ember c. írására emlékeztette. Érdekes módon, a kormánnyal elégedetlen radikális kérdezõk érvei magállták volna helyüket liberális oldalon is – úgy látszik, a szélsõségek körbeérve találkoznak. Boros Imre felidézte, Kossuth Lajos elõször aranyfedezettel bocsátotta ki a róla elnevezett bankókat. Majd – mivel a pénz alapja a bizalom – megtehette, hogy a késõbbiekben a szabadságharc másfél éve alatt aranyfedezet nélkül finanszírozza az országot. Napjainkban is, hiába minõsítik le hazánkat a hitelminõsítõk, az állampapírokat – a csökkenõ kamatok ellenére – elkapkodják. Ha a pénzemberek bíznak, mi miért ne tennénk?

Kanizsa