A tudományos –és gazdasági életben is alkalmazható innovatív lehetõségeket vette górcsõ alá a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megtartott konferencia. A megjelentek szakmai elõadásokból tájékozódhattak a versenyképesség növelésének különbözõ módszereirõl és az ehhez kapcsolódó legújabb pályázatokról.  

A szervezõ intézmény részérõl dr. Polay József üdvözölte a rendezvényen résztvevõket, Oláh György, magyar származású Nobel-díjas tudós gondolataival, miszerint a 21. században mindenki életét döntõen befolyásolja majd mindaz, amit az emberi találékonyság feltalálni, majd megújítani képes. Kapcsolódik ez az innováció fogalmához, a konferencia alapgondolatához is, ami a jövõbe vetett hitet jelenti – szögezte le szavaiban az Iparkamara elnöke. Ahogy azt is, hogy csakis elképzelésbõl, majd kreativitásból eredeztethetõ maga az újdonságnövelés. A nehéz gazdasági körülmények között innovációval életképesek maradhatnak vállalkozások, és kiutat találhatnak akár a válságból is. Azonban – mint dr. Polay József kihangsúlyozta – mindehhez nem elég egy jó ötlet, fontos, hogy az elképzeléseket a gyakorlatba is átültessék. A szemléletváltás fontosságáról is szót ejtett beszédében a NAKKIK vezetõje, melyhez az Iparkamara szakmai segítséget is tud nyújtani, ám a vállalkozók sok esetben ezzel nincsenek is tisztában. A konferencia célja tehát az innováció népszerûsítése, elterjesztése és a vállalkozók megfelelõ információval történõ ellátása. A fiatal generáció viszont nyitottabb az újításokra, és arra, hogy alkalmazza az elméleti novumokat. Ezzel egyetértésben kezdte köszöntõjét Cseresnyés Péter országgyûlési képviselõ, városunk polgármestere is. Hozzátéve, hogy a magyar népre amúgy is jellemzõ a kreatív gondolkodásmód. Minderre bizonyosságot ad, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre: sok felfedezés, találmány kötõdik honfitársainkhoz. Ez jelent kiutat akkor is, amikor a gazdasági élet adandó nehézségeivel kell megküzdenünk. Meg kell látni a lehetõségeket az országban és Nagykanizsán is – hívta fel a jelenlévõk figyelmét a városvezetõ. Alátámasztva a mondottakat Cseresnyés Péter tények tekintetében ismertette Magyarország helyzetét, a világ számos – mintegy 50, leginnovatívabb országával – párhuzamosan. Elmondta: nemzetünk a 26. elõkelõ helyet foglalja el, ami okot ad arra, hogy optimistán tekintsünk a jövõbe. Az innovációra tehát – mint az eredmények tükrözik – sokat fordít anyagilag az ország. Tehát van mire építkezni, alapozni, amikor az elkövetkezendõ éveket nézzük – ismerte el városunk elsõ embere, hozzátéve azt, hogy helyileg is új kitörési pontokat kell találni. Az egyik ilyen terület a Pannon Egyetem és Nagykanizsa közt még 2008-ban kezdõdött együttmûködés, ami idõvel egyre jobban kinõtte magát, a másik pedig, amikor uniós támogatásokért pályázunk, hiszen nekünk kell kitalálni, miért folyamadunk anyagi finanszírozásért– zárta beszédét Cseresnyés Péter, átadva a szót a tudományos életben ismert szakértõknek, dr. Török Ádám akadémikusnak, aki a versenyképesség javításáról alkotott nézeteit is megosztotta a hallgatósággal és dr. Birkner Zoltán kampuszigazgatónak, aki az innováció közérthetõségérõl szólt. Mindennek gyakorlati megvalósításáról Kalcsú Zoltán innovációs menedzser tartott elõadást, Ferinc Vince pedig a pályázati lehetõségeket vázolta.

Sz.Zs.