A Zsinagógától a teherpályaudvarig tartó sétán emlékeztek meg a városunkból 1944. április 23-án elhurcolt 3000 zsidó emberre a Nagykanizsai Mûszaki Szakképzõ Iskola és Kollégium Zsigmondy-Széchenyi Tagintézményének diákjai. A Holocaust emléknaphoz kapcsolódó, hagyományteremtõ szándékkal útnak indított „Emlékezés menetén”a fiatalokban a sorsközösség vállalás fontosságát tudatosították és azt, hogy habár évtizedek teltek el, az utókor nem felejti el azokat a szörnyûségeket, amiket magyarok ellen (is) elkövettek egykoron, pusztán azért, mert zsidók voltak.

Mindezt Marosi Attila pedagógus mondta el a fiataloknak a Zsinagóga épületénél. Hozzátéve azt, hogy városunk polgárosodásához nagyban hozzájárultak az izraelita lakosok. Hiszen méltó emlékeket hagytak az utókorra is – említést téve több nagykanizsai, mind a mai napig jelentõs épületrõl. Ezért fontos – mint a szervezõ tanár kihangsúlyozta –, hogy az áldozatokat és a túlélõket az utókor ne felejtse el.
Bene Csaba fõigazgató elmondta, az intézményben nagy hangsúlyt fektetnek a hon- és helyismeretre, valamint az élménypedagógia is az oktatás részét képezi. Az emlékezõ sétát megelõzõen a Zsinagóga belterében az Auschwitz-ba hurcolt, majd megmenekült Pauk Anna, egykori helyi zenepedagógus szellemi hagyatékát is felidézték a fiatalok. „Lelkem mélyén soha be nem gyógyuló sebekkel, de emelt fõvel és tele jó szándékkal dolgozom, amíg erõmbõl telik, mindig törekedve arra, hogy hasznos és jó munkát végezzek.” E gondolat kísérte végig a gyermekeket is egészen a teherpályaudvarnál lévõ, deportáltak emlékére állított tábláig, amelynél elhelyezték az emlékezés virágait.

Sz.Zs.

További képek a galériában.