A Halis István Városi Könyvtárban tartott sajtótájékoztatót az ÖN-ért Egyesület három tagja 2013. 04. 18-án.

Dr. Németh Györgyi, két kisgyermek nagymamájaként a nagykanizsai játszótereken tapasztalható állapotokról beszélt. Úgy látja, nincs könnyû dolguk azoknak a szülõknek és nagyszülõknek, akik gyermekeik és unokáik mozgásigényét szeretnék kielégíteni, vagy olyan játszótereket keresnek, ahol a kicsik korszerû játékokon, a kor kívánalmai mellett, biztonságban játszhatnak. Bár a városnak vannak ugyan játszóterei, de a tapasztalatok és a sajtótájékoztatón bemutatott képek azt mutatják, a legtöbb nem felel meg semmilyen elvárásnak.

A választások idején két akkori jelölt, ma képviselõ is megígérte a választóinak, illetve a gyerekeknek, hogy játszótereket építenek, s a kampány idején lebontottakat pótolják. Nem történt meg. A lebontott játszóterek helyén ma semmi sincs. A városban élõ emberek joggal várnák el az ígéretek teljesítését, fõleg azért, mert a gyerekeket is érintõ ígéretrõl van szó. Dr. Németh Györgyi elmondta, hogy a költségvetés számai alapján úgy tûnhet, hogy a költségvetés készítõi fontosnak tartják a parkok és a játszóterek ügyét, hiszen a tavalyi évi 95 millióval szemben az idei költségvetésben 134 millió forintot szán erre a város, de a számadat önmagában még nem jelentheti azt, hogy az éveken át halogatott ígéreteit most végre teljesíti a képviselõtestület.
Dr. Németh Györgyi demográfiai adatok alapján úgy véli, az emberek nem érzik biztosnak a jövõt a városban, s ezt mutatják a demográfiai adatok is. Öregedõ várossá válik Kanizsa, hiszen míg 2008 és 2010 között gyakorlatilag alig változott a születésszám, addig 2011-ben már 10 százalékkal esett vissza az egy évnél fiatalabbak lélekszáma a városban.
* * *
Gábris Ádám: az önkormányzat tegye ingyenessé a parkolást!
A három éve tartó csatornafelújítás miatt az autós társadalom sok mindent kell viseljen. Nemcsak a rossz és olykor megközelíthetetlen utak miatti problémákat, hanem a kátyúk okozta károkat is. A növekvõ adók, például az üzemanyagot terhelõ jövedéki adó, vagy a forgalmi adó miatti plusz terhek, valamint a biztosításokat terhelõ adók és a gépjármûadó is az autós társadalmat sújtják, ugyanakkor a város vezetése semmilyen megértést nem mutat, semmiképpen nem próbálja az autós társadalom terheit mérsékelni.
Sõt. Láthatjuk, hogy a csökkenõ parkolószámra és a feltúrt utcák miatti közlekedési problémákra a város vezetésének válasza a parkolódíj megemelése és a parkolás idejének korlátozása volt.
Míg más városok ingyenes parkolási lehetõségekkel csábítják a turistákat és a vásárlókat, addig Nagykanizsa vezetése ezzel ellentétesen gondolkodik.
Az ÖN-ért Egyesület azt javasolja a közgyûlésnek, hogy a csatornázás még hátralévõ három hónapjára tegyék ingyenessé a parkolást a város teljes területén.
2011-ben a parkolódíj bevétel: 43,689 millió volt, a 2012-re a tervezett parkolódíj bevétel: már csak 38,320 millió. Mi azt javasoljuk, hogy a három hónapra kiesõ bevételt a kommunikációs költségekre fordítandó, és budapesti cégeknek megígért összegek mérséklésébõl pótolja a város költségvetése — mondta Gábris Ádám.
* * *
Házas Ivett: Földutakra költ a város több mint ötvenmilliót?
Zártkerti utak felújításának témája személyesen is érint, hiszen jómagam is egy zártketi ingatlanövezetben élek immár 5 éve. Az utak javításával kapcsolatban voltak saját kezdeményezések is, összefogással, önerõbõl próbálkoztunk a kátyúk eltüntetésével.
Mára a zártkerti ingatlanokhoz vezetõ utak szinte járhatatlanok, köszönhetõ az amúgy is rossz út minõségnek illetve a megnövekedett zártkerti forgalomnak.
Örömmel fogadtuk, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlésének is végre egyik érzékeny pontjává vált a zártkerti utak felújítása. A közgyûlés február 28-ai ülésén elõterjesztésre, majd elfogadásra került, a volt Thúry-laktanya legénységi épületének bontása során keletkezett törmelékek (gépi darálva) megvásárlása, zártkerti utak felújításának céljából 6 371 000 forintértékben helyszínek megjelölése nélkül. Ha nem tudjuk a konkrét helyszíneket, honnan tudhatjuk, milyen hosszú útszakaszokról beszélünk, és mennyi az anyagszükségletünk? Bár fordítva is gondolkodhatunk?!
További javaslatok (3) is születtek arra vonatkozóan, hogyan is történjen a mûszaki kivitelezése a rendelkezésre álló darált törmelék helyére kerülésének valamint eldolgozásának. E témában még nem történt végsõ döntés.
Az utak felújításáról szóló tervezet szerint az összköltség bruttó 52 007 242 forintot tesz ki. A megvásárolt anyag 3401 m3. Ez a mennyiség 3,5 m szélességben, 15 cm vastagságban 6480 m hosszú útszakaszra elegendõ — ezt a témában járatos szakértõk mondják.
A legtöbb zártkerti út már rendelkezik valamilyen útalappal. Legyen ez akár mészkõ zúzalék, vagy korábban kátyúzásra alkalmazott mart aszfalt réteg. Szinte elenyészõ a csak kimondott földút!
Az önkormányzati döntés értelmében megvásárlásra került törmelék (melyet a szakemberek és Jerausek István képviselõ is megerõsítettek) pedig csak is kizárólag a földutak borítására alkalmas, mégpedig csak a sár kiküszöbölése céljából. A jármûvek kerekeinek viszont már kevésbé elõnyös. A törmeléket nem lehet tömöríteni sem, hiszen az anyag állagánál fogva szétesik, nem áll össze. A kátyúk, lyukak kialakulása rövid idõn belül újra fenn áll. (Az elõterjesztésben természetesen szó esett a záróréteg bedolgozásáról.) Tehát az önkormányzati döntésekbõl arra következtethetünk, hogy a forgalmas, sûrûn használt, akár szép számban lakott ingatlanok környékén a zártkerti utak felújítása elmarad, elõtérbe helyezve a gyéren használt, esetleg szántóföldek mentén elhelyezkedõ utakat? Valóban így van? Ez volt a meghozott döntésekkel az önkormányzat szándéka?
Szeretnénk megtudni, hol vannak a szerencsés földutak?
Az a zártkerti rész ahol a napi átmenõ forgalom (Nagykanizsa—Bagola, Miklósfa—Nagykanizsa között) már-már vetekszik egy kisebb belvárosi övezet forgalmával, ne tartson igényt az út állapotának javítására, hiszen a földutak felújítása fontosabb? Vajon ez kinek az érdeke?
Egy másik, fontos megközelítés, mely szerint a bontási hulladék összetételét jelentõs mértékben befolyásolja az alkalmazott építési mód, az építmény kora és funkciója. A bontásoknál nemritkán veszélyes komponensek is — pl. festékmaradékok, azbeszt szigetelõanyag hulladékok — keletkezhetnek.
Az építési-bontási hulladékok kezelése során meg kell oldani a begyûjtést és ellenõrzés mellett az esetleges veszélyes és nem hasznosítható hulladékokat külön kell válogatni. A hulladékot a feldolgozás során aprítani kell, a különbözõ szennyezõktõl fizikai tulajdonság alapján dúsító berendezésekkel (és kézi válogatással) meg kell tisztítani, továbbá rostaberendezésekkel méret szerint frakciókra kell bontani.
Amennyiben ez nem történik meg, a törmelék veszélyes anyagnak minõsíthetõ.
Mivel a veszélyes hulladék elhelyezése komoly költségeket jelent a vállalkozónak, felmerülhet annak a gondolata, hogy vajon nem a helyi vállalkozók „megsegítésére” irányuló megmozdulás vette kezdetét a közgyûlés jóváhagyásával? — mondta Házas Ivett.

ÖN-ért Egyesület