Mint arról a kedves olvasók annak idején a zalai sajtókból, televíziókból is értesültek, 2009-ben Lengyák István kezdeményezése alapján a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület, Zala megye Önkormányzata, a Zalai Hírlap és a megye televízióinak közremûködésével, a beérkezett 300 feletti javaslatból (több mint 80 000 zalai polgár szavazatával) megválasztották Zala megye 7 természeti és 7 épített csodáját. A gyõztesek nagyszerû ünnepségek keretében vehették át a megyei csodákat bizonyító szép okleveleket és gránit táblákat. Mint a „csodák tulajdonosaitól” megtudtuk, ezeket az értékeinket felkeresõ turisták, látogatók száma azóta jelentõsen megnövekedett.

A civil kerekasztal, egy újabb pályázat keretében – a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Zöld Forrás támogatásával - most arra is lehetõséget teremtett, hogy a napokban megjelenhetett a „csodáinkról” szóló színes kiadvány is. Elõszavában Manninger Jenõ Vilmos, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke így fogalmaz: „A megye büszkeségeirõl van szó, amelyekre érdemes minden lehetséges módon felhívni a figyelmet. Ezért is választottuk a 14 csoda bemutatására a megye elsõ központjában felépített Millenniumi emlékmûvet. Olyan kiállítással gazdagodott megyénk, amely tovább erõsíti hagyományaink továbbélését, megyei identitásunkat. Remélhetõleg minél többen felfedezik maguknak e gazdag „kincsestárat” tovább erõsítve ezzel is megyénk országosan élenjáró turisztikai potenciálját. Bízom benne, hogy e kiadvány, de még inkább a képek által is elmesélt történetek és pillanatok minél több embert arra ösztönöznek, hogy felkeressék és megismerjék a megyénkben rejlõ varázslatot.”

A programot elindító civil kerekasztal bevezetõjében pedig ezt olvashatjuk: Tamási Áron írja: „- Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. A neves székely író gondolatait követve valljuk, mi, zalai emberek is azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon lehessünk benne. Járuljon hozzá ez a megyénk „csodáiról” szóló újság is otthonunk megismeréséhez, és megismerése által megszeretéséhez, megbecsüléséhez, kincseinek, megõrzéséhez, felmutatásához, hagyományainak ápolásához. Valljuk mi is ezzel a kis képes ismertetõvel, miként a magyar Corvin-koszorú és a francia Becsületrend kitüntetettje, a nagykanizsai születésû Hevesi Sándor tette, hogy „hagyomány hátrafelé nézni és elõrehaladni, hagyomány emlékezni apáinkra és dolgozni gyermekeinkért, hagyomány szeretni a régit, és akarni az újat”. Öröm számunkra, ha ezzel a kiadvánnyal ezt segíteni tudjuk.

A megjelent, színes képekkel ékesített írásban, nemcsak a hét-hét megválasztott „csodával” találkozhatunk, de a 25-ös döntõbe került többi megyei kincsünk fotójával is. Részletesen olvashatunk benne a Becsehely-Pola mûemléktemplomáról, az egervári várkastélyról, a keszthelyi Festetics-kastélyról, a kallósdi Szent Anna-körtemplomról, a Göcseji Falumúzeumról, Nemesnépi híres szoknyás haranglábjáról, a zalaszántói Béke sztúpáról, a bödei energiadombról, a Keszthelyi-öbölrõl, a Cserszegtomaji kútbarlangról, a hévízi gyógytóról, a Kovácsi-hegy bazaltfolyosójáról, a Kis-Balatonról, a Zalaegerszegi Azáleás-völgyrõl.

Budavölgyi Kálmán, a kerekasztal ügyvezetõ elnöke elmondta, azóta számtalan helyen – óvodákban, iskolákban, mûvelõdési intézményekben, civil szervezeteknél tartottak már vetített képes elõadásokat (sok helyen vetélkedõket), hogy ezekre a „csodákra” minél jobban ráirányíthassak a megyében élõk figyelmét. Képes ismertetõjüket – elõzetes kérés alapján – szívesen bemutatják a jövõben is.