"Liliomkert - kiállításom címadója a Balaton-felvidék szívében, Káptalantótiban létrejött termelõi- és használtcikk piac neve. Megtalálható itt a mangalicaszalonnától a helyi gyümölcsökön és borokon át régi könyv, bútor, haszontalan, ki tudja mire való, régi tárgy, csupa gyönyörûség, nyüzsgõ tömeg jó fazonokkal, szép nõkkel a sugárzó tájban. Egy-egy korty bor, idill, napfény, élet, álom, dolgok, amiért jó élni, és amit mindig szerettem volna megragadni." Ekként vall legújabb, retrospektív tárlatáról s annak címválasztásáról Stamler Lajos. A képzõmûvész-pedagógus Magyar Plakát Házban május 15-ig megtekinthetõ festményei, szobrai híven tükrözik azt a sokszínûséget, mely az alkotó legbensõbb énjére és munkáira egyaránt jellemzõ.

„Az igazgyöngy, jelesül az alkotás gyönyörködtet, elvarázsol, csodálatra késztet. Ráadásul Stamler Lajos Liliomkertje, egy mesebeli világba, a mindig nyüzsgõ idillbe kalauzol.” Márai Sándor mûvészetrõl írott gondolataival köszöntötte a szép számban összegyûlt érdeklõdõket a kiállítás pénteki ünnepélyes megnyitóján Cseresnyés Péter polgármester, Kõfalvi Csilla, a Magyar Plakát Ház vezetõjének üdvözlõ szavai és a Farkas Ferenc Zene – és Aranymetszés Mûvészeti Iskola pedagógusainak mûsorát követõen. A városvezetõ rámutatott arra is, hogy Stamler Lajos az élet több területén is igazgyöngyöt készít, hiszen tanárként dolgozik, emellett pedig a képzõmûvészet szerteágazó területeivel, számítógépes grafikával, festészettel és szobrászattal is foglalkozik. Külön elismerést érdemel a mûvész-tanár azért is, hogy tanítványai közül sokan képzõ-és iparmûvészek valamint építészek lettek. Egy életmûvet néhány mondatban azonban lehetetlen bemutatni –ismerte el Nagykanizsa elsõ embere – ezért fontosabb az, amit az alkotások szavak, tér-és idõkorlátok nélkül sugallnak, így láttatva a valóságot, ami, Ottlik Géza szavaival élve, sem nem szép, se nem csúf, se nem jó, sõt, értelme sincs semmi, amíg a mûvészek értelmet nem adnak neki. A lélek teremtõ ereje a valót felruházhatja minden csodával, az igazzal, a jóval, a széppel. Ám mindehhez szükség van olyan szemre és kifinomult látásra, amik az ember saját képzeletében megszületendõ dolgokat meglátják. A képek tehát nemcsak a Balaton-felvidék parányi szegletét, Káptalantóti Liliomkerjét tükrözik, hanem bemutatják az alkotót és lelkének ottliki teremtõ erejét. Stamler Lajos személye és munkássága iránti tiszteletbõl ajánlotta e gondolatokkal Cseresnyés Péter a kiállítást a mûvészetkedvelõk figyelmébe, egyben megköszönve a Batthyány Lajos gimnázium tanárának, hogy nemcsak intézménye, hanem városunk szellemi értékeit is gazdagítja. Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas magyar festõmûvész, mûvészeti író, filmrendezõ szintén életszerû gondolatokkal - amik egyértelmûen Stamler Lajos habitusát jellemzik – nyitotta meg a kiállítást. - Azt tanácsolom, ne vegyük szó szerint azt, amit egy mûvész mond, különösen abban az esetben, ha kinyilatkoztat. Ugyanis ennek a kiállításnak az a címe, hogy Liliomkert, ahol mindent lehet kapni, a házi lekváron, a régi téglákon és könyveken át egészen a ruhákig. Stamler Lajos valami olyasmit mond, hogy ez a tárlat afféle zsibvásár. Csúnyább nevet is találhatnék neki, hát nem az. A Liliomkertet hagyjuk meg a maga piaci mivoltában. A név ugyan találó, de nekem róla egészen más jut eszembe. Számomra a Liliomkert pazar látvány-csodákat kínáló perzsa vagy török könyv, melyben csodálatos szerelmes versek vannak, sok-sok huncutsággal s Stamler Lajos gyönyörû illusztrációival. Ezeknek a dús ornamentikáknak, arabeszkeknek a dekorativitása elsõsorban – jómagamnak - az ezeregy éjszaka világát idézik, amitõl, persze, nem áll nagyon messze a zsibvásár sem. Jellemzõ Stamler Lajos fanyar humorára, hogy leszereti lefokozni, kisebbíteni a dolgokat. Azonban ez esetben rejtett utalásokat, szellemi muníciókat lehet kitapintatni, olyasfajta indíttatásokat, amik sokszor egészen messzire vezethetnek. Hrabal világa Újudvar tekintetében, „Kék cápa” viszonylatban, vagy Gulácsi rejtélyessége egyaránt megjelenik némelyik képen, ahogy az õsi kultúra, a mesélõs-beszédes jelleg, amikor egy tájról vagy éppen egy emberrõl„regél”. Pompás festõiségnek, arctalan, ám alakszerû valóságnak is nyoma van a festményeken, csakúgy, mint a szobrokon. Ebben a többsíkú bonyolultságban, vérbõ festõiségben érdemes az embernek elmélyedni, mindeközben meggyõzõdhetünk arról, hogy egy kiváló mûvész keze, szíve munkái. Olyan alkotóé, akiben a játékosság, a szerethetõség és a színekben történõ tobzódás állandósult. Az érzelmi elragadottság, mely munka közben eléri Stamler Lajost, csak kevesekre jellemzõ, ám õ személyével, remekmûveivel gazdagítja mind a mûvészet, mind a kultúra világát helyben, közel s távol egyaránt – zárta beszédét Szemadám György.
A BLG jeles pedagógusának tanítványai is megköszönték munkáját egy karikatúrával, amit Balogh László igazgató adott át az érdemeltnek, aki a pénteki nap folyamán még egy elismerést vehetett át. Stamler Lajosnak komplex mûvészeti tevékenységéért, áldozatos rajztanári és környezettudatosságra nevelõ munkájáért a Nagykanizsa Kultúrájáért kitüntetõ címet adományozta a városvezetés.

Sz.Zs.

További képek a galériában.