Önálló terület- és településfejlesztési operatív programban különítenek el a megyéknek és a megyei jogú városoknak is meghatározott összegû európai uniós forrásokat, amelyeket saját gazdaságfejlesztési elképzeléseikre költhetnek - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára Nagykanizsán.

Cséfalvay Zoltán A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok jövõje az Európai Unióban címet viselõ konferencián a következõ, 2014-tõl 2020-ig tartó uniós költségvetési idõszakra vonatkozó elképzelések között említette, hogy a strukturális és kohéziós alapokból érkezõ összegek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani. A nyolc év alatt várhatóan érkezõ 6775 milliárd forintból a helyi, területi szintekre is fejlettségtõl függõen meghatározott összegeket különítenek el a helyi gazdaságfejlesztési elképzelések végrehajtására.
Hozzátette, hogy a két alapból érkezõ források "értelmes felhasználásának tervezése" már zajlik, hamarosan szélesebb társadalmi vitára is bocsátják az elképzeléseket. Azt önmagában nagyon jelentõs lépésnek nevezte, hogy az eddigi 16 százalék helyett a rendelkezése álló összegek 60 százalékát fordíthatják a gazdaság egészének erõsítésére, benne egyebek mellett a foglalkoztatás elõsegítésére, kutatás-fejlesztésre, az innovációs és információs technológia erõsítésére, valamint a helyi, térségi gazdaságfejlesztésre.
Az államtitkár kifejtette, hogy az Európai Unióban, ahol öt éve fejti ki hatását a válság, egyfajta gazdaságpolitikai elbizonytalanodás érzékelhetõ, miután próbálkoztak állami szintû gazdaságélénkítési lépésekkel és ennek ellenpólusaként költségvetési megszorító javaslatokkal is. Mindeközben a magyar gazdaságpolitika három jelentõs lépést hajtott végre: a pénzügyi stabilizációt, vele párhuzamosan a gazdaság versenyképességét erõsítõ reformokat, valamint az államigazgatás, területi adminisztráció reformját.
Az egész ország versenyképességének megteremtését szolgáló lépések után - amelyek megtétele nem volt könnyû sem a lakosság, sem a vállalkozások számára - "most az iparpolitika területén tudunk gyakorlati lépéseket tenni" - fogalmazott Cséfalvay Zoltán.
A horvát és magyar résztvevõk számára a város önkormányzata által szervezett konferencián, majd az azt követõ sajtótájékoztatón az államtitkár kitért arra is, hogy Nagykanizsa határ menti fekvésének köszönhetõen és Horvátország július elsején esedékes európai uniós csatlakozásával az eddiginél is jobban kiaknázhatók lesznek a gazdasági lehetõségek. Ma Magyarország a negyedik legnagyobb tõkebefektetõ Horvátországban, a magyar befektetõk szempontjából Horvátországba irányult a legtöbb mûködõtõke, a külkereskedelem pedig a recesszió ellenére is folyamatosan bõvült az elmúlt években.
Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar tulajdonú cégek exportjának döntõ hányada a szomszédos országokba irányul. Közülük mostanáig Horvátország számított a legkisebb exportpiacnak, bár még mindig nagyobb arányt képviselt mint a kínai exportunk, s nagyjából fele akkorát jelent, mint az orosz vagy amerikai piacra szánt kivitel.
Úgy fogalmazott, hogy Horvátország csatlakozása fõleg a magyar vállalkozásoknak jelenthet a következõ négy-öt évben komoly gazdaságélénkítõ hatást, a közelség miatt pedig nagyobb részt tud kihasítani magának az élénkülésbõl Nagykanizsa és az egész Délnyugat-Dunántúl.
Bethlen István, a Páneurópai Unió elnöke, külügyminiszteri tanácsadó a sajtótájékoztatón kifejtette: a magyar közvélemény még mindig keveset tud a "most összes eresztékeiben recsegõ" Európai Unióról, amelynek azonban egyik legsikeresebb területe éppen a regionális együttmûködés, amelybõl a határ menti térségekben jelentõs gazdasági fellendülés származott. Nagykanizsa földrajzi elhelyezkedése ideális Szlovénia és Horvátország közelsége miatt, de "egyenes utat kell építeni" az Adriára is.
Úgy vélekedett, a magyar mezõgazdaság és vidékfejlesztés szempontjából, az arab országokkal való kapcsolatok kiépítésében nagyon jelentõs kérdés, hogy van-e tengeri kapcsolatunk. Az egykori Fiume (Rijeka) kikötõje pedig nemcsak a horvát, hanem a magyar gazdaság számára is újból kiemelkedõ jelentõségû lehet.
Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere arról beszélt, hogy a várost térségben gondolkodva szeretnék fejleszteni, ebben pedig a közeli települések mellett természetesen a határon túli városokra is alapoznak. Ezért szükséges Budapesttõl vagy Zágrábtól függetlenül helyben felmérni az erõforrásokat, amelyekre építve meg lehet határozni fejlesztési célokat - jelentette ki.

MTI - Kanizsa

További képek a galériában.