Egy tavalyi jogszabály alapján az ország számos kórházában új fõigazgató és gazdasági igazgató került a fekvõbeteg-ellátó intézmények élére. Szlávecz Lászlóné azon gazdasági igazgatók közé tartozik, akinek az új tulajdonos bizalmat szavazott.

– Igen, az Egészségügyért Felelõs Államtitkárság 2013. január 16-án közzé tette, hogy döntés született – még a tavalyi évben kiírt pályázatról –, az állami fenntartásba került városi egészségügyi intézmények gazdasági igazgatói álláshelyeire. Örültem a sikeres pályázati értesítésnek, mely szerint 2013. január 20-tól az Emberi Erõforrások Minisztériuma kinevezett a Kanizsai Dorottya Kórház gazdasági igazgatójának – kezdte beszélgetésünket Szlávecz Lászlóné, melyben elsõként szakmai pályafutásáról kérdeztük.

Az államháztartás területén 1985 óta dolgozom vezetõként, ezen 28 éves idõszakban az önkormányzati- és a központi költségvetési szervek gazdálkodásában lehetõségem volt az átfogó szakmai ismeretek megszerzésére.
GAMESZ (Gazdasági Mûszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet) vezetõként, a „Tanács” rendszerben megszerzett intézményvezetõi gyakorlat megfelelõ mûhely volt arra, hogy betekintést nyerjek az önkormányzati gazdálkodásba.
1992-tõl központi költségvetési szerv fõkönyvelõjeként végeztem tevékenységemet, ahol nagyfokú szakmai rutint és kvalitást szereztem az államháztartási gazdálkodás területén. Az itt eltöltött 15 éves munkaviszonyom alatt, munkám elismeréseként több felsõbb szintû, két alkalommal pedig belügyminiszteri dicséretben és jutalomban részesültem.
Munkahelyet átszervezés miatt változtattam, a köztisztviselõi tevékenységet 2007-ben a nagykanizsai Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályán folytattam.
Még abban az évben pályázatot hirdetett a kórház a Pénzügyi és Számviteli Osztályának vezetõi állására, melyet 2007 õszétõl elnyertem. Ebben az idõszakban megismertem a kórház dolgozóit, az intézmény gazdasági adottságait, pénzügyi lehetõségeit.
Idõközben Prof. Dr. Bátorfi József lett a fõigazgató, míg a megüresedett gazdasági igazgatói munkakört 2009 februárjától én látom el. A következõ évben elnyertem a város polgármestere által meghirdetett igazgatói pályázatot, és folytathattam a munkát.
Szakmai pályafutásomat nagymértékben segíti, hogy 2010-ben elvégeztem az egészségügyi menedzser kurzust a Pécsi Tudományegyetem szervezésében, ahol a szolgáltató intézmények stratégiai tervezése, végrehajtása, értékelése és ellenõrzése ismeretekkel gyarapodhattam.
– A Kanizsai Dorottya Kórházról már több alkalommal hallottunk tájékoztatást. Hogyan látja a gazdasági igazgató a kórház helyzetét?
– A kórház jelenleg Nagykanizsa legnagyobb közintézménye – kiemelt foglalkoztatottsággal, 4,5 milliárd forintos költségvetéssel rendelkezik –, ezért gazdálkodásának fontossága meghatározó a város életében. A felelõsség rendkívüli, hiszen az intézmény 800 közalkalmazott és 60 vállalkozó dolgozójával, 14 fekvõbeteg osztály 490 ágyán, évente 20-22 ezer fekvõbeteget lát el, emellett több mint félmillió a járó beteg egységek éves forgalma.
Az elmúlt idõszakban számos problémával, kihívással szembesültem, melyek megoldásában nagy elõnyt jelentett a kórházban eltöltött több mint öt éves hely- illetve személyismeret.
Elmondható, a kórházban páratlanul jó stáb dolgozik, szakmai elhivatottság és áldozatvállalás jellemzi az orvosok, nõvérek, ápolók és a gazdasági-mûszaki területen tevékenykedõk munkáját. Egyedül nehéz lenne, de a segítõ szándékú, megértõ kollektívával, közös csapatmunkával eredményesen tudjuk kezelni a gazdasági válság idõszakában, az ágazati forráshiány miatt kialakult nehéz financiális helyzeteket.
– Mit tekint alapvetõ feladatának ezen a téren?
– A kórház likviditásának, mûködõképességének és munkahelymegtartó erejének megõrzését úgy, hogy mindeközben a gyógyító munka biztosítva legyen, és lehetõleg ne következzen be a szolgáltatásban minõségromlás.
– Milyen szakmai kérdések várnak megoldásra az elkövetkezõ idõszakban?
– Szinte minden kórházban, így nálunk is a legfajsúlyosabb a forráskérdés, a finanszírozás, az emberierõforrás-helyzet kezelése, a struktúraváltás következetes megvalósítása. Az állami tulajdonba kerüléssel alapvetõ követelmény a központi koncepció érvényesülése és az ennek megfelelõ gazdálkodás.
– Mit eredményezett a struktúraváltás?
– A struktúra átalakítással jó irányba indulhatott el az elmúlt év júliusától a kanizsai kórház. Fekvõbeteg osztályaink nagy részét magasabb progresszivitási szintre emelték, ezzel megkaptuk a magasabb szintû betegellátás jogát. A területi ellátási kötelezettségünk is nõtt, például a neurológiai ellátás több mint kétszeresére. Amit elveszítettünk, az a fekvõ szemészeti osztály, de a szemészeti ellátást folytatjuk az egy napos ellátás keretében.
– Tavaly május 1-jétõl, a tulajdonosváltással egyidejûleg a kórház mûködtetése a központi költségvetéshez tartozik, bevezetésre került a kincstári rendszer. Milyen plusz feladatokat jelent ez a gazdasági igazgató számára?
– Nem hozott sok új, ismeretlen dolgot, feladatot, hiszen hosszú éveken keresztül dolgoztam ilyen rendszerben. A feladat végrehajtása csupán több koordinálást, nagyobb odafigyelést és egyeztetést igényel. A biztonságos kórházüzem mûködéséhez szükséges lenne az ellátó rendszer szervezeti és pénzügyi konszolidálása, megfelelõ mértékû forrással való ellátása.
Kórházunkban a költség-optimalizáláson túl, nagy hangsúlyt fektetünk a bevételek növelésére. Fizetõképességünk megõrzése érdekében folyamatosan keresünk támogatókat, akik nagymértékben hozzásegítik intézményünket a költségvetési egyensúly megtartásához. Több alapítványtól, szervezettõl kérünk és kaptunk már segítséget, térítésmentes támogatást. Meg kell említeni a kórházban mûködõ alapítványok támogató segítségét, akiket gyakran keresünk fel nehézségeinkkel, például ha meghibásodott eszköz javítására van szükség, vagy továbbképzések, rendezvények biztosításáról van szó.
Több évre visszavezethetõ, de az utóbbi években kiemelt jelentõségû – a Németországban élõ Perjés professzor úr segítsége –, hiszen nagy értékû adományok érkeznek kórházunkba. Óriási financiális segítséget és még egységes arculatot is biztosítanak kórtermeinkben az azonos típusú, kifogástalan minõségû betegágyak, éjjeli szekrények.
– Milyen célokat fogalmazott meg vezetõi stratégiájában?
– A kórház szakmai fejlesztési igényét, infrastrukturális fejlõdését tulajdonosi támogatással, valamint a hazai és uniós támogatási források megszerzésével látom megoldhatónak. Ezért vezetõi stratégiám fontos részeként a fejlesztést szolgáló pályázati lehetõségek maximális kihasználása szerepel.
– Szemmel láthatóak akár az utcáról is az uniós pályázatok eredményei.
– Abban a szerencsés helyzetben van a kórházunk, hogy a város önkormányzata is kiemelt fontosságúnak tartja a polgárok egészségbiztonságát, a kiegyensúlyozott betegellátást, és mint korábbi fenntartó, elindított két Európai uniós, közel 4 milliárd forint összértékû pályázatot. A projektek egyrészt a Sürgõsségi Osztály számára biztosítanak építészeti, épületgépészeti és orvos technológiai szempontból fejlesztési lehetõséget, másrészt lehetõvé teszik több kórházi egység (központi mûtõblokk, szülõszoba, központi intenzív osztály, mikrobiológia, patológia, sterilizáló, képalkotó diagnosztika és informatika) infra- strukturális fejlesztését, a legmagasabb elvárásoknak is megfelelõ átépítését, valamint gépekkel és mûszerekkel való fejlesztését. Az említett pályázatok a befejezéshez közelednek, hiszen építészetileg nagyrészt készen van, az orvos technológia, az eszközök, mûszerek többsége leszállításra került.
A kórház vezetése kihasználja a pályázati lehetõségeket, amit az is bizonyít, hogy az elõbb említett projekteken túl jelenleg további 4 nyertes pályázat van folyamatban.
A Nyugat-dunántúli pályázati összegbõl – a sikeres egyeztetéseknek köszönhetõen – 223 millió forintot nyertünk el, melybõl a pszichiátria 29 ágyas nagy forgalmú rehabilitációs részlege és egy jelenleg használaton kívüli épületrész kerül felújításra, ahol terápiás szobák, kreatív fejlesztõ- és mozgásterápiás helyiségek kerülnek kialakításra. További célunk, hogy a pszichiátriai rehabilitáció és az addiktológia akár térségi feladatokat is ellásson, hiszen a szükséges humánerõforrásokkal rendelkezünk.
A „Foglakoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára” elnevezésû projekt közel 50 millió forintos költségvetése lehetõvé tette kórházunkban a hatékony mûködéséhez szükséges humánerõforrás biztosítását – kiemelten a hiányszakmákban – 2012 májusa és 2014 decembere között.
A „Képzési díj és ösztöndíj támogatása az intézmények számára a konvergencia régiókban” címû projekt megigényelt 110 millió forintos képzési támogatása nagy lehetõséget jelent, mellyel fõként a hiányszakmákban dolgozó szakorvosok és a szakdolgozók élhetnek.
Mindezek mellett, a struktúraváltással kapcsolatos pályázati lehetõségbõl 80 millió forint elnyerésével lehetõség nyílik a Neurológia Osztály átalakítására és fejlesztésére, amit a megnövekedett területi ellátási kötelezettség is indokol.
– A további terveirõl is hallhatnánk?
– Gazdasági igazgatóként folytatni kívánom az eddig megkezdett utat. Az új egészségügyi struktúrában – a kiemelt térségi feladatokat ellátó Kanizsa Dorottya Kórházban –, a gazdasági tevékenységet, a mûködést, stabil gazdasági hát- térrel, stratégiai biztonsággal, költséghatékony egészségügyi ellátás biztosításával szeretném továbbvinni.
Elvem a jó gazda gondosságával történõ eredményes feladatellátás, ahol érvényesül a jó mûködés feltétele, az erõforrásokkal és meglévõ adottságokkal történõ tudatos és hatékony gazdálkodás.
Kiemelt feladatomnak tekintem egy jó gazdasági program sikeres folytatását, a meglévõ vagyon megóvását, gyarapítását, jövõbe mutató fejlesztések kidolgozását, további pályázati lehetõségek kihasználását.
Jelenleg az a kiemelt fejlesztési tervünk, álmunk – amelyen a menedzsment jelenleg nagy erõkkel dolgozik –, hogy a kórház bekerüljön a TIOP 2.2.6. uniós pályázati forrás lehetõségbe, hiszen ezzel megvalósulhatna a járó beteg szakellátást biztosító épületrész felújítása, a nyílászáró-, a padozat- és a burkolat cseréje, valamint a vizesblokk újjá építése.
B.E.