Szünetel az 1,3 milliárd forint értékû, 45 százalékban európai uniós forrásból támogatott beruházás a miklósfai állattartó telepen, ugyanis környezetvédelmi okokra hivatkozva a Közmûvelõdési és Városszépítési Egyesület megfellebbezte a Nagykanizsa határában található telep bõvítésére és korszerûsítésére kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyt.

Minderrõl Tóth István, a Miklósfai Mezõgazdasági Zrt. igazgatósági tagja számolt be, hozzátéve, hogy a bõvítésre azért lenne leginkább szükség, mert az állattartási ágazat a régi technikai feltételekkel nem tud nyereséges lenni, mintegy ezres állatszámnál tudnának csak gazdaságosan mûködni. A társaság tejtermeléssel, növendékmarha és itatásos borjú tartásával foglalkozó vállalatainak - Alkotmány TSZ, Krisztina Tej Kft., Miklósfai Mezõgazdasági ZRt. - vesztesége az utóbbi idõszakban meghaladta az évi 60 millió forintot.

Az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 504 millió forintos pályázati támogatásával és mintegy 800 millió saját forrásból Miklósfa külterületén egy csúcstechnológiával mûködõ, környezetkárosítást nem okozó, megújult telep jöhetne létre az eddigi korszerûtlen telep területén - hangsúlyozta Tóth István.

A mostani 500 állat helyett 1200-1500 állatot tudnak majd nevelni, az éves bevétel várhatóan eléri a 800-850 millió forintot. A cég elsõsorban hazai piacra termel, felvásárlói a nagy tejfeldolgozó gazdaságok.

Kiss László, a civil szervezet elnöke az MTI kérdésére elmondta: azért tiltakoznak a beruházás ellen, mert a bõvítés, valamint az új, hígtrágyás technológia bevezetése veszélyeztetné a városrész környezetét, levegõjét. Attól tartanak, hogy rovarinvázió lesz, tovább szennyezõdik a terület, a városrészben terjedõ bûz miatt csökken az ingatlanok értéke.

Az elnök szerint a telepet már most is a helyi állattartási rendelettel ellentétesen üzemeltetik, ugyanis a város közigazgatási területén belül csak 49 darab szarvasmarha tartható. Ezzel szemben legszélsõ háztól 520 méterre található telepen már most is 500 állatot tartanak, a bõvítés után pedig a számuk megháromszorozódik.

A civil szervezet azt is sérelmezi, hogy a beruházásról csak a környezetvédelmi engedély kiadása, 2008. április 14-e után szereztek tudomást. A városszépítõ egyesület a döntés ellen fellebbezést nyújtott be, és több mint 500 tiltakozó aláírást gyûjtött össze.

Tóth István elmondta: az önkormányzat által kiadott építési engedélyt a jegyzõ visszavonta, ezért kérelmet nyújtottak be a közgyûléshez, a helyi építési és állattartási határozat módosítására. Az európai uniós elõírásoknak megfelelõen három éven belül be kell fejezni a beruházást, de ha a hivatalos eljárások miatt elhúzódik a telep bõvítése, a veszteségeik is tovább növekednek.

Megjegyezte: ha Nagykanizsán nem lesz lehetõség az 1,3 milliárd forintos korszerûsítésre, akkor a terveket az ország egy másik pontján kell megvalósítaniuk. Ebben az esetben viszont meg kell szüntetniük a Nagykanizsa másik városrészében, Kiskanizsán mûködõ telepet is, ami összesen 55-60 munkahely megszûnését jelenti a városban - tette hozzá Tóth István.

Gyergyák Krisztina aljegyzõ az MTI kérdésére elmondta, a közgyûlés a városrész lakosságával fórum keretében történt egyeztetés után, a szeptemberi közgyûlésen dönt az állattartás szabályairól szóló rendeletének módosításáról.
Forrás: Greenfo / MTI