Országszerte megemlékezéseket tartanak ma a hõsök napján. A magyar hõsök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethetõ vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hõseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelõ módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hõsi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hõsök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hõsök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.

Az elsõ és a második világháború hõseirõl Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az elsõ állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hõsök emlékének megörökítésérõl és a magyar hõsök emlékünnepérõl szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hõsök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendõ május hónapjának utolsó vasárnapját.
Az idén az ország több pontján tartanak megemlékezéseket. Budapesten a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Honvédelmi Minisztérium a rákoskeresztúri Új köztemetõben a magyar katonahõsök emlékmûvénél katonai tiszteletadással tart koszorúzási ünnepséget. A megemlékezésen beszédet mond Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Orosz Zoltán helyettes vezérkari fõnök. A Hõsök terén szervezett ünnepségen Hende Csaba honvédelmi miniszter és Benkõ Tibor vezérezredes, vezérkari fõnök vesz részt.
Városunkban tegnap Miklósfán, ma Kiskanizsán tartanak megemlékezést.

MTI - Kanizsa