A hazai alapanyagú egészségvédõ élelmiszerek részarányának növelésére 9 taggal, 6,5 millió forint alaptõkével megalakult a Magyar Szója Nonprofit Kft. A társaság Baranya, Nógrád, Bács-Kiskun, Zala, Szabolcs-Szatmár megyében felkért egy-egy sikeres szójatermesztõ gazdaságot, amelyek referenciaüzemként, egyfajta szójaszolgálatként már most fogadják az érdeklõdõ gazdálkodókat.

Az új szervezet a génmódosítástól mentes itthon termesztett szója vetésterületének növelését, feldolgozását tûzte ki feladatul - mondta Seiwerth Gábor ügyvezetõ az MTI-nek.
Elmondta: jelenleg csupán 40 ezer hektáron termesztik ezt a fõként takarmánynak való fontos fehérjeforrást, holott a vetésterület a kedvezõ ökológiai adottságok miatt akár ennek többszöröse is lehetne. A gazdálkodók egyelõre inkább a búzát, kukoricát részesítik elõnyben, pedig a GMO-mentes szója jövedelmezõbb lehet a búzánál, hektáronként akár 50 ezer forintnál is többet hozhat, és a világpiaci ára évek óta emelkedik. A növekvõ fehérjeínség kielégítésére korlátlan a felvevõ piac - tette hozzá a szakember, aki a mosonudvari Lajtamag Kft. ügyvezetõjeként maga is több száz hektáron termeszt nyereségesen szóját.
A törvény szerint élelmiszer-biztonsági megfontolásból Magyarországon nem termeszthetõ génkezelt növény, ám az itthon elõállított kevés "tiszta" szója döntõ hányada is exportra kerül. Az állam pedig - kiszolgáltatva a világpiaci helyzetnek - a takarmány keverõ üzemek részére kénytelen nagy mennyiségben génkezelt argentin, brazil szóját importálni. "Ily módon, eszi, nem eszi, nem kap mást alapon a sertés, baromfi húsával nap mint nap génmódosított élelmiszer kerül a családok asztalára, mivel a takarmányok fontos alapanyaga az import szója - mondta.
"Márpedig a génmanipulációval életre keltett új növényekkel szemben nálunk és szerte Európában nagy a bizalmatlanság, ugyanis máig hiányoznak a humán egészséggel kapcsolatos megnyugtató vizsgálati eredmények" - húzta alá Seiwerth Gábor.
Szerinte a hazaihoz hasonló a helyzet az EU más országaiban is. Ezért az elmúlt évben osztrák kezdeményezésre a Duna-menti országok összefogásával nemzetközi szójaprogram indult, e GMO-mentes takarmány növény termesztésének fellendítésére, amivel a tengerentúli, génkezelt import szója legalább egy része kiváltható. A kezdeményezéshez kormányszinten a magyar agrártárca is csatlakozott. Munkáját hivatott elõsegíteni az új nonprofit társaság - hívta fel rá a figyelmet az ügyvezetõ.
A társaság a megfelelõ termelési technológiák kiválasztásával, növényvédelmi útmutatóval, a termesztésre javasolt szója fajták kiválasztásával, szaktanácsadással segíti az e fehérje növényre átálló gazdálkodókat.
Baranya, Nógrád, Bács-Kiskun, Zala, Szabolcs-Szatmár megyében felkért egy-egy sikeres szójatermesztõ gazdaságot, amelyek referenciaüzemként, egyfajta szójaszolgálatként már most fogadják az érdeklõdõ gazdálkodókat. Az elképzelés szerint a társaság - termesztõk, kereskedõk, növény védõszer gyártók, élelmiszer gyártók, vetõmag elõállítók - idõvel szakmaközi szervezetté alakul, ami felgyorsíthatja a hazai GMO-mentes szójatermesztés növelését - mondta Seiwerth Gábor.

MTI - Kanizsa