Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról döntött a közgyûlés, és felkérte a polgármestert, hogy az ezzel kapcsolatos közgyûlési határozatot küldje meg a megyei közgyûlés elnökének.

A Magyar Országgyûlés 2012 áprilisában fogadta el a magyar nemzeti értékekrõl és hungarikumokról szóló törvényt, melynek fõ célja mindezen értékek összegyûjtése, védelme és támogatása. A magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról a Kormány 114/2013. (IV. 16.) számú rendelete rendelkezik.

A magyar nemzeti érték a magyar kultúrához, a hagyományokhoz kötõdõ, akár nemzetünk történelme során, akár a közelmúltban felhalmozott, keletkezett, megõrzött egyedi-, különleges-, szellemi-, anyagi-, természeti érték, vagy termék, amely a magyarságra jellemzõ és közismert. A magyar nemzeti értékek rendszerezése és támogatása jelentõsen növelheti hírnevünket és megbecsülésünket világszerte, és hozzájárul az új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, valamint megerõsítéséhez. A magyar nemzeti értékek összegyûjtésével jön létre a Magyar Értéktár.
A hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a történelmi vagy a mai Magyarországra jellemzõ tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minõségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumot a Magyar Értéktárból egyedi értékelés alapján a Hungarikum Bizottság választja ki és minõsíti hungarikummá.
A nemzeti értékpiramis elsõ lépcsõfokát a települési értéktárak adják, amelyeket fakultatív feladatként elkészíthetnek a települési önkormányzatok. Ez a feladat múzeumokra, meglévõ közgyûjteményekre, intézményekre delegálható, vagy az önálló Települési Értéktár Bizottságra ruházható. Az értéktárba bárki kezdeményezheti nemzeti érték felvételét. A település helyi jelentõséget meghaladó összegyûjtött értékeit a megyei önkormányzatokhoz kell eljuttatni, ahonnan az országos, vagy nemzetközi jelentõségû értékeket tovább küldik a Hungaricum Bizottságnak.

B.E.