A Nagykanizsai Hegyközség a Város Napján rendezte meg az idei borversenyét, melynek eredményhirdetését a minap tartották a Medgyaszay Házban. A beérkezett 38 mintából csak 6 nem ért el helyezést. A borversenyen 5 arany, 10 ezüst és 17 bronzérem született. A Város Vörösbora címet a Skanecz testvérek Förhénci Vegyese nyerte el, míg a Város Fehérbora címet Németh József Szentgyörgyvári-hegyi traminije. Németh József másik két mintája, a cserszegi fûszeres és az olaszrizling is aranyat nyert. Jó eredményével õ vehette át „Az év nagykanizsai bortermelõje” címet. Ugyanezekkel a borokkal – 280 fehér borminta között – Mecseknádasdon, a Magyarországi Németek Országos Borversenyén is felvette a versenyt, ahonnan 2 arany és 1 bronzéremmel tért haza.
Németh József szõlõsgazdát a Szentgyörgyvári hegyen, a keleti fekvésû második hegyhát közepe táján fekvõ birtokán találtuk, ott beszélgettünk a jó bor titkairól, és a vele járó eredményekrõl. Karnyújtásnyira a pince teraszától, lent a völgyben áll a Romlottvár. A Mátyás kori Botszentgyörgy várkastélyt a középkorban építették. A közelben lévõ templom elõtti domboldalról húzódott lefelé egykor a Szentgyörgy falu, melynek házait a török teljesen lerombolta.
Négyféle szõlõvel – olaszrizling, királyleányka, cserszegi fûszeres és rizlingszilváni – foglalatoskodik szinte az év minden napján, január 1-tõl december 31-ig. Úgy, ahogyan édesapjától és nagyapjától látta, a fiára és a lányára gondolva kibõvítette a telket. A fia területén húzódó szõlõsorok levelei alatt szépen gömbölyödnek a tramini és pinot noir szemek. A talaj kicsit agyagos, akárcsak a környéken, de szõlõtermesztéshez elfogadható, hiszen a szõlõ mindenhol megterem; agyagban, homokban, erdei talajon. Legnagyobb ellensége a jég és a kései fagy.
– Ma már nem permetezzük agyon a szõlõt. Ha nincs gombabetegség, akkor nem kell permetezni – vallja a zöldségkereskedõ, aki egyébként a feleségével közös vállalkozásban dolgozik a Vásárcsarnokban. – A szõlõmûveléssel édesapám mellett kezdtem el foglalkozni. Emlékszem, a ’60-as évek elején nagy „lázban” élt a környék. A noah szõlõfajta lecserélésében nagy részt vállalt édesapám is, de nem tudta sokáig folytatni, mert ’68-ban meghalt. Így a munka folytatása nagyapámra, és 17 évesen rám maradt. A 3. hegyháton lévõ szõlõnket abban az idõben telepítettük át, és hamarosan szép eredményeket értünk el. A megyei borversenyen oportó és zöld veltelini borszõlõkbõl készült borainkkal ezüstérmet nyertünk. Ennek a területnek egy részét a nejem örökölte, míg a másikat ’88-ban vásároltuk. A 23 éves telepítés nagyon sok elfoglaltságot ad.
A jó eredmény titkáról Németh József még elmondta: „Nekem soha nem tetszettek a 25-40 évvel ezelõtti Szentgyörgyvári-hegyi borok. Mind egysíkúak voltak. Azt szeretem, ha meg lehet érezni a borban a szõlõ ízét, illatát. Nekem 2006-tól sikerült is ezt elérnem, miután elvégeztünk a környékbeliekkel egy borászképzõt. Ott tanultuk meg a hûtött, erjesztéses új technológiát. Ha a must erjedési hõmérsékletét nem engedjük 15 Celsius fok fölé emelkedni, akkor benn marad az illat és a zamat. Kacsozzuk a szõlõt, és a szükséges adalékanyagokat is bele kell tenni a cefre oxidációja elkerülése érdekében. Az illatos fajtáknál még ügyelni kell az áztatási idõ betartására is.”
A Kertbarát Kört 12 éve újraalakították Miklósfán, melynek elnöki teendõit egy éve Németh József látja el. A 70-80-fõt számláló társaság minden nyáron meglátogat egy-egy neves pincészetet, ahol megismerhetik az ottani borkészítés csínját-bínját. Természetesen Miklósfára is hívtak már több pincészetet, így például Tokajhegyaljáról, Villányból, Förhéncrõl.
„Ha eredményt akarunk elérni a borunkkal, akkor alázattal kell vele foglalkozni – tanácsolja, és csak szép szõlõbõl lehet jó bort csinálni – tette hozzá. Ha a sav és a cukor arányát jól eltaláljuk, akkor tartása lesz a borunknak, ’hisz a kellemes ízvilágot a kellemes savak biztosítják.”
Az „Év nagykanizsai bortermelõje” ilyentájt még egyedül tevékenykedik a szõlõben, szüretre azonban benépesül a birtok, jön a család szõlõt szedni. De hol van még a szõlõ íze, zamata? Szüret után hetente legalább ötször kimegy a hegyre, kóstolgatja, szagolgatja a mustot. Sokan meg is jegyezték neki – de õ ezt nem bánja –, úgy issza, mint a tejeskávét. Elárulta, szereti a jó bort. Kedvence a rizlingszilváni, mert abból lehet legelõször nagyon szép, friss bort készíteni.
B. E.
MAGAZIN ROVAT >>>