Zala megyében a jövõ hét közepén-végén megkezdõdhet az õszi árpa aratása, a közel 5 ezer hektáros területen a gazdálkodók közepes, hektáronként 4-4,2 tonna termésátlagra számítanak - közölte Horváth Gyula, a Zala Megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának vezetõje szerdán az MTI-vel.

A falugazdászok tájékoztatása szerint a többi kalászos növénynél a gazdák jobb termésátlagra számíthatnak. A becslések alapján a közel 24 ezer hektáron termelt õszi búza hektáronkénti hozama eléri majd 4,2-4,4 tonnát. A legjobb átlagtermést várhatóan a közel 3 ezer hektáron elvetett tritikálé adja, a földekrõl hektáronként átlagosan 4,3-4,5 tonna gabonát tudnak betakarítani.
A hosszúra nyúlt tél leginkább az õszi káposztarepcét viselte meg. A várható megyei átlag 2,7 tonna lesz hektáronként, de a repceföldek területenként eltérõ képet mutatnak; akik idõben el tudták végezni a munkákat, hektáronként 3,7 tonna termést is betakaríthatnak.
Az idén tavasszal a zabot csak késõbb tudták elvetni, ennek ellenére a táblák kedvezõ képet mutatnak, és a 3 ezer hektáron termelt tavaszi árpából is több termésre lehet számítani, mint az elmúlt évben. A becslések szerint az idén hektáronként átlagosan 4-4,1 tonna árpát tudnak learatni, de a söripari alapanyagként is használt kalászos növénynél a minõség, a fehérjetartalom és az osztályozottság határozza meg, hogy milyen áron, milyen célokra tudják majd értékesíteni.
Az igazgató információi szerint a jelenlegi árak alapján a tavaszi árpát tonnánként 47 ezer forintért, a búzát minõségtõl függõen 47-49 ezer forintért lehet majd értékesíteni. A repce tonnánként ára eléri a 112-113 ezer forintot - ismertette Horváth Gyula.
Összegzésként elmondta; a gazdálkodók felkészültek az aratásra. Zala megyében elegendõ tároló- és szárítókapacitás áll rendelkezésre, legfeljebb az okozhat kisebb problémát, ha a rendkívüli száraz, meleg idõ miatt összetorlódnak a betakarítási munkák.
Az MTI kérdésére beszélt arról is, hogy a kormányhivatal munkatársai elõvigyázatosságból "csapdákat" helyeztek ki a szõlõültetvényeken, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint ugyanis a szomszédos országokban elõforduló zárlati betegség fenyegeti a szõlõt. A terjedést segítõ kabócafaj ellen ebben az idõszakban lehet hatékonyan védekezni, de a rovar még nem jelent meg a megyében, a kártevõ nem fertõzte meg a zalai szõlõültetvényeket.

MTI - Kanizsa