A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezõgazdaságban dolgozóknak, igen tûzveszélyes is. Arra kellõ körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevõ erõgépek tûzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza.

A mezõgazdasági erõ- és munkagépek, illetve az aratás tûzvédelmi szabályai

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezõgazdasági tüzet – gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tûzoltóknak.

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tûzvédelmi követelményeknek megfelelõ, legalább egy, az érvényben lévõ hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelõ tûzoltókészülékkel is ellátott erõ- és munkagép, valamint egyéb jármû vehet részt, amelynek tûzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelõzõen az üzemeltetõ elvégezte. A jármû megfelelõségérõl szemle során kell meggyõzõdni. Ennek tervezett idõpontját nyolc nappal elõbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemlérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a jármûvön el kell helyezni és a szemlét követõ nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.

Kötelezõ az akkumulátorok megfelelõ védõburkolása, illetve kipufogó és a szikratörõ éghetõ anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tûz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A jármûveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérûn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanthat.

Az aratást lehetõleg közút, illetõleg vasútvonal mentén kell elõször elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védõszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védõszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem elõtt tartani, gabonatáblán még a jármûvek, erõ- és munkagépek vezetõfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és kazalozást végzõ erõgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erõgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdõtõl legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követõ évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentõs mennyiségû növényvédõszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelmûen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettõl az elõírástól azonban jogszabály eltérõen is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.

Amennyiben jogszabály lehetõség ad a tarló égetésére, az alkalomszerû tûzveszélyes tevékenységnek minõsül és legalább 24 órával az égetés elõtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni, továbbá az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót egyidõben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetõségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdõk mellett már hatméteres védõszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védõszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 30 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védõszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethetõ. Az égetés idején a területtõl függetlenül legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tûz õrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

A tarlóégetések során a tûzvédelmi hatóság ellenõrzi, hogy megtörtént-e az elõzetes bejelentés. Az elõírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végzõ ellen eljárás kezdeményezhetõ.

Amennyiben a tûzvédelmi szabály megszegésre kerül a jogsértõvel szemben 100.000,- forinttól 3.000.000,- forintig terjedõ tûzvédelmi bírság is kiszabható.

A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelõtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezõgazdasági munka, a termés.