A Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége kezdeményezte a Magyar Fotográfia Napjának megünneplését. Ezen a napon készült Magyarországon elõször nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia). Minden fotótörténeti forrásmunka egybehangzóan állítja, hogy 1840. augusztus 29-én, a Magyar Tudós Társaság ülésén Vállas Antal bemutatta, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fényérzékeny nyersanyagon. Ez a nap alkalom arra, hogy a társadalom figyelmét a fotókultúrára és egyben a fotótörténeti értékekre irányítsuk.

A Magyar Fotográfia Napja alkalmából két kulturális intézmény, a HSMK és a VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Ház is rendezett fotókiállítást városunkban.

A HSMK és a Kanizsa Fotóklub rendezésében szeptember 12-ig látható eMeMGéGé címmel Makrai Márton és Goór Gábor elrendezésében formabontó kiállítása az intézmény Ifjúsági Galériájában. Köszöntõjében Kovácsné Mikola Mária, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta, 2000. augusztus 29-én ünnepelték meg elsõ alkalommal a Magyar Fotográfia Napját Nagykanizsán. Ez az ünnep a MAFOSZ kezdeményezésére alakult, és Kanizsán az elsõk között csatlakoztak e nemes hagyományhoz. A fotográfia történetének felvázolását követõen a két alkotót Zágon László aranydiplomás fotómûvész mutatta be a közönségnek.
A VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Házban szeptember 5-ig látható kiállítás a Vasúttörténeti Alapítvány vasúti mozaikkép gyûjteményébõl.
Kámánné Szép Terézia intézményigazgató ajánló szavait követõen a kiállítást Máthé István, a MÁV Zrt. Nagykanizsai Csomóponti vezetõje nyitotta meg. Nagykanizsa és a vasút elválaszthatatlanok egymástól – hangsúlyozta bevezetõ gondolataiban. Bizonyára helytálló és igaz ez a megállapítás hazánk más városai esetében is, de Nagykanizsa tekintetében kiemelten érvényes, hiszen a vasúti forgalom 1861. április 1-i indítása megsokszorozta Nagykanizsa gazdasági fontosságát. Az 1860-as évektõl Nagykanizsa népessége felgyorsult ütemben növekedett és a város a századfordulóra Délnyugat-Dunántúl egyik legnépesebb, legiparosodottabb és az országhatárokon túl is jelentõs kereskedelmi központtá fejlõdött. A bemutatott fényképek segítségével több évtizedet átölelve bepillanthatunk a vasút, a pályaudvarok és az ott dolgozó, közlekedõ emberek életébe.
B.E.