Újraszabályozta a parlament az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal ezelõtt az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.

Az Ab február 26-án semmisítette meg az egyházi törvény több passzusát, köztük azokat, amelyek az egyházak parlamenti elismerésének eljárására vonatkoztak. Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló mûködését lehetõvé tevõ sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerû feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetõség mellett kell biztosítania. Az Ab akkori döntése szerint az új egyházi törvény miatt a testülethez panaszt benyújtó vallási szervezetek egyházi jogállásukat nem veszítették el, egyesületté átalakulásuk nem kényszeríthetõ ki.
A néhány nappal késõbb, március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással a Ház az alkotmányban rögzítette az Országgyûlésnek azt a jogát, hogy a vallási szervezeteknek speciális egyházi státust biztosítson. A vallási szervezetek egyházkénti elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejû mûködést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történõ együttmûködésre alkalmasságot írhat elõ - olvasható az alkotmányban.
Balog Zoltán erõforrás-miniszter most elfogadott elõterjesztése ezek alapján újrahatározta a vallási tevékenység alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozta az elismerési eljárást, és rendezte azon vallási közösségek jogi státusát, amelyek az Ab-döntés után mégsem veszítették el egyházi jogállásukat.
Az egyházi törvény módosítása kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végzõ szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyûlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végzõ szervezeteket csak a Fõvárosi Törvényszék veheti nyilvántartásba.
A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi mûködés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként mûködjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérõ taglétszámmal rendelkezzen. A szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel. Új feltétel a közösségi célok érdekében való együttmûködés.
A vallási tevékenységet végzõ szervezet egyházkénti elismerését a szakminiszternél kell elõterjeszteni, akinek az eljárásba szakértõket is be kell vonnia. Ezt követõen a tárcavezetõ továbbítja állásfoglalását az Országgyûlés vallásügyi bizottságának, amely elõkészíti az errõl szóló parlamenti javaslatot, a Háznak pedig 60 napon belül kell döntenie. Az egyházkénti elismerés menetének részletszabályait a múlt pénteken elfogadott, a KDNP kezdeményezte házszabály-módosítás tartalmazza: ez alapján a vallásügyi és a nemzetbiztonsági bizottság is kap feladatot az elismerési eljárásban, mielõtt a Ház összevont vitában meghozza döntését.
Azok a vallási szervezetek, amelyeknek az Országgyûlés nem biztosít bevett egyházi státust, kérhetik a parlamenti határozat felülvizsgálatát az Ab-tól. A mostani törvénymódosítással ugyanis változik az Ab-törvény is, megteremtve ezzel az Országgyûlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetõségét. Így az Ab felülvizsgálhatja az egyházkénti elismerést elutasító parlamenti határozatot - az érintett szervezet indítványára. Továbbra is adott azonban az elutasított kezdeményezés egy évvel késõbbi ismételt megindításának lehetõsége.
Az elfogadott módosítás alapján azokat a vallási közösségeket, amelyek esetében - az Ab döntése nyomán - nem alkalmazhatók a jogszabály korábban hatályos rendelkezései, az egyházként való elismerés kezdeményezésére hívják fel. Az erre biztosított, a passzus hatálybalépésétõl számított 30 napos határidõ jogvesztõ. Ennek elmulasztása vagy elutasítás esetén a vallási közösség vallási tevékenységet végzõ szervezetként mûködhet.
Balog Zoltán zárószavazás elõtti javaslatával a Ház rendelkezett a bevett egyházak megszûnésére vonatkozó szabályok pontosításáról is. Eszerint az alkotmányellenesen mûködõ bevett egyház nem szûnik meg, hanem az Országgyûlés által neki biztosított sajátos közjogi jogalanyiságát veszti el, de vallási tevékenységet végzõ szervezetként mûködhet. Ugyanakkor az ilyen jogi szervezeti keretek között folytatott további alkotmányellenes mûködés esetén - az ügyész törvényességi ellenõrzési jogosítványai alapján indított perben - végsõ soron a vallási tevékenységet végzõ szervezet megszûnésére is sor kerülhet. Utóbbival szemben bírósági jogorvoslatra van lehetõség, ellentétben az Országgyûlés megszüntetõ döntésével, amelynél ez nem biztosítható.
Ugyancsak egy zárószavazás elõtti módosítással rögzítették a törvényben: a hitéleti oktatás költségeit az állam biztosítja.
Az egyházügyi törvény módosítása - amelynek benyújtását vallási közösségekkel való konzultáció elõzte meg - "a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körûen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat" - közölte korábban, az indítvány beterjesztésekor az egyházi kapcsolatokért felelõs államtitkárság, amely szerint a javaslat elfogadásával a lelkiismereti és vallásszabadság jogának még szélesebb körû biztosítását eredményezõ átlátható, tárgyilagos és ésszerû szabályozás valósul meg Magyarországon.
A törvénymódosítás paragrafusainak túlnyomó többsége augusztus 1-jén lép hatályba.

MTI - Kanizsa