Az idén is lesz promóciós kampány a magyar görögdinnye népszerûsítésére az áruházláncokban a három éve kezdõdött együttmûködési folyamat eredményeként - jelentette be Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelõs államtitkára a csütörtökön Budapesten tartott egyeztetésen.

Az együttmûködés legfontosabb célja, hogy a magyar vásárlók garantáltan jó minõségû, belföldi termesztésû görögdinnyét fogyaszthassanak. A dinnyetermelõk és a szakmai, valamint az érdekképviseleti szervezetek, továbbá a nagy áruházláncok képviselõi egyeztettek a minisztériumi szakemberekkel - Budai Gyula vezetésével -, hogy az idén miként népszerûsíthetõ a tavalyinál is eredményesebben a magyar görögdinnye.
Tavaly a promóció hatására a magyar görögdinnyébõl többet adtak el belföldön, mint külföldön. Korábban ez fordítva volt - emlékeztetett az államtitkár.
Budai Gyula közölte: 2012-ben csaknem ötezer hektáron 171 ezer tonna görögdinnye termett. Az idén várhatóan a termés ennél jobb lesz, elérheti a 250 ezer tonnát is. A dinnyetermõ terület nagysága országosan mintegy 15 százalékkal nõtt a múlt évihez képest - tette hozzá Simonka György fideszes képviselõ, az ország legjelentõsebb dinnyetermelõ területének, a Békés megyei régiónak a képviseletében.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az idei görögdinnyeszezon kezdetétõl koncentrált ellenõrzésre számíthatnak az eladók a nagybani piacon és az utak mentén is. Az ellenõrök szigorúan nézik majd például az árun található, a származási helyre vonatkozó megjelölést. Az ellenõrzések a szezon kezdetétõl a szezon végéig tartanak - jelezte.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke arról beszélt, hogy a kedvezõtlen idõjárási körülmények miatt az idei dinnyeszezon a szokásosnál mintegy két héttel késõbb, július 20-án kezdõdik. Ekkortól kereshetik a vásárlók az áruházláncok üzleteiben a magyar görögdinnyét.
A FruitVeB elnöke elmondta: a nemzeti dinnyeprogram eredményeként sikerült megállítani a görögdinnye termõterületének csökkenését az országban, az idén már érzékelhetõen nõtt a termõterület nagysága, az idén eléri az 5600-5700 hektárt.
Az együttmûködésnek köszönhetõen Magyarországon a görögdinnye-fogyasztás számottevõ mértékben nõtt, a megtermelt gyümölcs több mint felét már belföldön fogyasztják el - tette hozzá.
Simonka György a termelõk nevében elmondta, hogy Békés megyében a javuló feltételeknek köszönhetõen a dinnye termõterülete az országos átlagot meghaladó mértékben, 20-25 százalékkal növekedett. Ezt a képviselõ az együttmûködés elsõ eredményének tulajdonította. Felhívta továbbá a kereskedõk figyelmét: követeljék meg a termelõktõl a jó minõségû, elsõ osztályú áru szállítását.
Hasznosnak ítélte, hogy a dinnye minõségét ellenõrzéseivel garantálja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ezt annak érdekében teszi, hogy ne kerülhessen külföldrõl behozott, átcímkézett termék a magyar áru közé. Az országgyûlési képviselõ jelezte, hogy a termelõk szeretnének könnyítést kapni az e-útdíj fizetésében költségeik mérséklése érdekében.
Oravecz Tamás, a Magyar Dinnyetermelõk Egyesületének elnöke arról tájékoztatta a jelenlévõket, hogy egy hektárnyi dinnye megtermelése legalább 1,5 millió forintba kerül. A termelõk célja pedig az, hogy megtérüljön a termelésbe befektetett pénzük, és némi hasznot is realizáljanak.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) fõtitkára arról beszélt, hogy az áruházláncoknak is érdeke, hogy a "fekete csatornákat" az élelmiszerlánc-biztonságért felelõs hatóság szigorúan ellenõrizze. Közölte - és ezt megerõsítették a láncok jelenlévõ képviselõi is -, hogy az áruházláncok a promóciós kampányban az idén is részt kívánnak venni.
Budai Gyula jelezte: az egyeztetésre meghívást kapott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is, de a versenyhatóság nem élt a lehetõséggel. Ezt az egyeztetés résztvevõi nehezményezték.

MTI - Kanizsa