Örök nyugalomra helyezték Horn Gyula volt szocialista miniszterelnököt hétfõ délelõtt a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkert 15. számú parcellájában. Horn Gyula 1994 és 1998 között volt kormányfõ. Hosszú betegség után, életének 81. évében június 19-én hunyt el.

Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök, valamint Boross Péter, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfõk Horn Gyula néhai magyar miniszterelnök temetésén a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben 2013. július 8-án. Horn Gyula életének 81. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben hunyt el június 19-én. A szocialista politikus 1994 és 1998 között volt Magyarország kormányfõje. MTI Fotó: Beliczay László

A koporsójánál lerótta kegyeletét Orbán Viktor miniszterelnök, Boross Péter, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi kormányfõ, valamint Mesterházy Attila, az MSZP elnöke.
A búcsúztatáson a hozzátartozók és barátok mellett részt vett Áder János államfõ, Sólyom László és Schmitt Pál volt köztársasági elnök, a jelenlegi és a Horn-kormány több tagja, Erdõ Péter bíboros, Szili Katalin volt házelnök. A temetésen megjelentek és virágot helyeztek el az MSZP, a Fidesz és a KDNP országgyûlési képviselõi, a Párbeszéd Magyarországért és a Demokratikus Koalíció politikusai, valamint a diplomáciai testület tagjai.
A katonai tiszteletadás mellett tartott búcsúztatás után az MSZP országos és helyi politikusai, majd a kordonok megnyitása után a szimpatizánsok rótták le kegyeletüket, és helyezték el a megemlékezés virágait.
A temetésen ezrek - Török Zsolt MSZP-szóvivõ becslése szerint mintegy 4-5 ezren - vettek részt a sír körüli kordonok mögött. A tömegben állók többsége vörös szegfûvel érkezett, amelyeket a Himnusz és Szózat elhangzásakor a magasba tartottak.
A temetés kezdetén felidézték Horn Gyula politikai pályafutását, majd Katona Béla volt házelnök, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter búcsúztatta a volt magyar kormányfõt, ezt követõen az egykori miniszterelnökök és a jelenlegi kormányfõ hajtottak fejet.
Orbán Viktor fõhajtása alatt a tömeg egy része pfujolással fejezte ki nemtetszését. A temetés után egy órával is még sokan várakoznak a sír körül, hogy vörös szegfûket helyezzenek el ott, illetve a ravatalnál, Horn Gyula fényképe mellett.
Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt. 1989 októberében egyike volt az MSZP alapítóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig töltötte be a szocialista párt elnöki tisztségét. 1990-tõl 2010-ig volt tagja az Országgyûlésnek, 2007 szeptembere óta azonban betegsége miatt nem vett részt a parlament munkájában. A politikus 2007 szeptemberében került a Honvédkórházba súlyos betegséggel.
Horn Gyula utoljára a 75. születésnapjára rendezett ünnepségen jelent meg a nyilvánosság elõtt.
Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el, a többi között a Kelet- és Nyugat-Európa közötti vasfüggöny lebontásában, valamint a német újraegyesítésben játszott szerepéért.

Katona Béla: a volt kormányfõ Magyarország és Európa sorsát is alakította

Horn Gyula élete maga volt a 20. századi magyar történelem, annak ellentmondásaival együtt, de amikor lehetõsége volt, Magyarország és Európa sorsának alakítójává vált - mondta Katona Béla, az Országgyûlés korábbi elnöke a néhai miniszterelnök búcsúztatásán hétfõn a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

A Horn-kormány egykori titkosszolgálati minisztere úgy fogalmazott: Horn Gyula miniszterelnökként, államférfiként is megmaradt kisembernek. Nem volt tökéletes, hozott rossz döntéseket, ám jó döntéseinek száma meghaladta a rosszakét, sikeres ember volt, kiemelkedõ államférfi, aki kivívta az emberek elismerését, politikai ellenfelei tiszteletét - mondta Katona Béla.
A volt házelnök felidézte Horn Gyula életútját: a gyermekkori nélkülözést, illetve azt, hogy számára a kommunisták hatalomra jutása adta meg a felemelkedés lehetõségét. De neki is meg kellett tanulnia, hogy a szocializmus sem véd meg az üldözéstõl, az igazságtalanságtól, a szegénységtõl - folytatta.
Az 1956-os forradalom forgatagában rossz döntést hozott, ám nem õ volt az egyedüli - mondta Katona Béla.
Horn Gyula önállóan gondolkodó ember volt, így jutott el a felismerésig, hogy Magyarország jövõje Európában van. Szerepe volt Magyarország külkapcsolatainak helyreállításában, a vasfüggöny lebontásában, Németország újraegyesítésében, értette a változásokat, mindenkit megelõzve beszélt az európai uniós és a NATO-tagság szükségességérõl - emlékezett.
Katona Béla azt mondta: Horn Gyula a diplomácia világában szokatlanul õszinte, a mellébeszélést elutasító politikus volt, Európa nagy reformereinek egyike. Nélküle a rendszerváltás folyamata nehezebb és lassabb lett volna.
1990-ben a szocialista párt vezetõje lett, négy évvel késõbb "fényes gyõzelmet" aratott. A baloldali politika céljának azt tartotta, hogy a kisemberek jobban, nagyobb biztonságban éljenek - mondta a volt házelnök.
Véleménye szerint Horn Gyula akkor is bizonyította, hogy államférfi, amikor kormánya az õ plebejus gondolkodásával ellentétes, az életszínvonalat átmenetileg csökkentõ stabilizációs csomagot fogadott el. Õ volt az egyetlen olyan kormányfõ a rendszerváltás után, aki jobb állapotban adta át az országot, mint amilyenben átvette - jelentette ki a korábbi szocialista házelnök, hozzátéve: eközben nem gyûjtött milliárdokat, nem voltak földbirtokai, gyárai.
Szólt arról is, hogy az egykori kormányfõ számos külföldi elismerést kapott, elmaradt azonban a hazai kitüntetése. Ezt "a bánáti bazsarózsák nagy barátja, Horger Antal úr megakadályozta" - jelentette ki Katona Béla arra utalva, hogy Sólyom László akkori államfõ 2007-ben megtagadta Horn Gyula kitüntetését. A politikus ezt igazságtalannak minõsítette.
"Horn Gyula politikai pályája során többször tévedett. De aki idõben felismeri az országa elõtt álló lehetõséget és meg tudja határozni az abból adódó feladatokat, okos politikus. Aki hajlandó részt venni azok végrehajtásban, az hasznos politikus. Aki pedig eredményesen megvalósítja mindezt, államférfi. Horn Gyula államférfi volt - zárta szavait Katona Béla.

Schulz: a volt kormányfõ nélkül elképzelhetetlen lett volna Európa újraegyesítése

Horn Gyula nélkül Európa és Németország újraegyesítése elképzelhetetlen lett volna, lehetõvé tette a mesterségesen kettészakított földrész újraegyesítését - jelentette ki az Európai Parlament (EP) szocialista elnöke a volt kormányfõ temetésén hétfõn Budapesten.

Martin Schulz a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben azt mondta, a magyarok Európához tartoznak, és bár "vannak idõk, amikor szétválasztatunk", vannak olyan idõk is, amikor ezen túl kell lépni.
Úgy fogalmazott: "Horn Gyula lehetõvé tette, hogy a szétválasztást magunk mögött hagyjuk. Most is el kell gondolkodni azon, hogy nincs-e ismét itt az ideje annak, hogy a szétválasztást magunk mögött hagyjuk."
Martin Schulz azt mondta, hogy a néhai politikus nemcsak a magyar népnek volt "nagy fia", hanem az európai közösségnek is. "Elvezette Magyarországot Európába, és megnyitotta Magyarország kapuit Európa elõtt" - közölte. Hozzátette: történelmi személyiség volt, és szerény ember, ezért nemcsak az emberek emlékezetében, hanem a szívükben is él majd.
Hans-Dietrich Genscher korábbi német külügyminiszter beszédében azt mondta: a magyarokkal együtt a németek is búcsúznak Horn Gyulától, aki "barátnak bizonyult" a szükség órájában. Amikor az egykori NDK-ból tízezrek kerestek menedéket Magyarországon, hogy onnan az NSZK-ba mehessenek, Horn Gyula Kelet-Berlinbe utazva próbálta meggyõzni a hatalom birtokosait a kiutazásuk szükségességérõl. Hiábavaló volt azonban a felhívása, hogy "emberségesen oldjanak meg egy politikai problémát" - emlékeztetett.
Kiemelte: ennek ellenére Horn Gyula "az emberségesség mellett, és így a menekültek kiutazása mellett döntött". Ekkor a németek az egész magyar néptõl kaptak támogatást, és ezt soha nem felejtik el - hangoztatta.
A 86 éves liberális politikus, aki 1974-tõl-1992-ig töltötte be a külügyminiszteri posztot, közölte: Horn Gyula nagy európai volt, halálával Európa szegényebb lett. Németországban sosem merül feledésbe a neve - közölte. Hans-Dietrich Genscher úgy fogalmazott, ami Magyarországon kezdõdött, 1989. november 9-én a berlini fal leomlásával teljesedett ki, "itt Budapesten mérték az elsõ súlyos csapást a falra".
Horn Gyula életének 81. évében, hosszan tartó súlyos betegség után, június 19-én hunyt el. A néhai kormányfõ 1994 és 1998 között volt az ország miniszterelnöke.

MTI - Kanizsa