E hónapban ünnepelte 80. születésnapját városunk jeles pedagógusa, Dr. Dobó László, aki pedagógusi munkája mellett a Honvéd Kaszinó berkein belül mûködõ diákszínpad szárnypróbálgató fiataljainak színészi pályafutását is sokáig egyengette. Az intézmény vezetõsége és a színészpalánták a jeles alkalom kapcsán kisebb ünnepséggel lepték meg egykori kollégájukat, patrónusukat, amelyrõl még idõ elõtt kiderült – Dr. Dobó László mind a mai napig csavaros észjárásának köszönhetõen – hogy korántsem volt meglepetés.

Pedig az összejövetelt megelõzõ „elterelõ hadmûvelet” jól kidolgozott forgatókönyve szerint azért hívta meg Kurta Lilla, a Harmónia Társulat vezetõje egy hétfõ délután a Honvéd Kaszinóba Dr. Dobó Lászlót, hogy most is – mint sok más alkalommal –egy készülõ színdarabot lektoráljon. Természetesen a pedagógus, aki nemcsak a Honvéd Kaszinóban, hanem más alap-és középfokú oktatási intézményben is sok évtizedet töltött gyerekek között, hamar rájött a turpisságra, azaz arra, hogy a tikkasztó nyári hõségben kivételesen nem dolgozni, mulatni kell mennie. Már az ünnepségnek otthont adó Honvéd Kaszinóba belépve is megerõsödött ezen gyanúja, tekintve, hogy az épület szinte zsúfolásig megtelt egykori növendékeivel és a kulturális intézmény dolgozóval, akik nevében Halmos Ildikó igazgató köszöntötte elsõként az ünnepeltet. Természetesen, ha születésnap, akkor torta is járt a sok évtizedet megélt, megért tanárnak, aki magyartanárhoz méltó módon anekdotákkal és egy megható verssel köszönte meg tanítványai, egykori kollégái törõdését. Akik, cserébe mindössze egy dolgot kívántak az általuk „Mesternek” hívott pedagógustól – azt, hogy még legalább száz évig éljen. Dr. Dobó László pedig mindezt egy mosollyal konstatálta, hiszen vannak pillanatok, amikor még egy irodalmár sem találja meg a megfelelõ szavakat…

Sz.Zs.