Hatalmas erdõterületeken nagy mennyiségben kell rövid idõ alatt kitermelni a fákat a Keszthelyi-hegységben, mert a 2011-tõl tartó szárazság következményeként az erdõk mintegy kétharmada kipusztult, és mindezek miatt a táj arculata is drámaian megváltozik - közölte a Bakonyerdõ Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatón.

Varga László, a Bakonyerdõ Zrt. vezérigazgatója Gyenesdiáson beszélt arról, hogy a kiszáradás mintegy 4 ezer hektárra terjed ki. A 2011 óta tartó szárazság, valamint a következményeként fellépõ gombafertõzés és a szú okozta károk miatt mintegy 100 ezer köbméter fát, elsõsorban a több mint 100 éve telepített fenyveseket kell teljesen kivágni másfél év alatt.
Számos meghívott szakember és hatósági vezetõ jelenlétében felidézte, hogy a Festeticsek kezdeményezésére, az akkor nagyobb részt kopár dolomithegységbõl érkezõ porviharok megfékezésére ültették a fekete- és erdei fenyõket. Az 1930-as években tarra vágott erdõket cserfafajokkal, majd az 1950-es években újabb, nem honos fenyõfajokkal telepítették be, ezeket érinti most a jelentõs pusztulás.
Már a korábbi évtizedekben is észleltek kiszáradást az erdõgazdálkodók, de olyan mértékû pusztulásra még nem volt példa, mint ami 2011-ben elindult. Legnagyobb mértékben a feketefenyõk kezdtek kiszáradni, ezzel párhuzamosan az erdei fenyõ is pusztulásnak indult, de már a lombos fafajok is károsodtak.
Már mintegy 100 ezer köbméter fát érint a kiszáradás, ebbõl 25 ezer a lombos állomány. A helyzet megoldásaként ezeket másfél év alatt szeretnék kitermelni, de a keszthelyi erdészet éves 30-32 ezer köbméternyi kitermelési kapacitását ez jelentõsen meghaladja, ezért a kitermelés valószínûleg elhúzódik.
Varga László jelezte: a tömeges kiszáradás miatti "katasztrofális erdõtüzek" megelõzésére is szükség van, de az a céljuk, hogy õshonos lombos fajokkal cseréljék fel a pusztuló faállományt, s a terület egykori változatosságát szeretnék visszaállítani.
Úgy fogalmazott: valószínûleg "stresszes látvány lesz", hogy a Balaton felõl nemrég még télen is zöld képet mutató hegységbõl eltûnnek a fenyõk és esetleg kopár területek tûnnek fel.
Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója kijelentette: még az egészséges fenyõket is ki kell vágni. Mindezek miatt a tájkép jelentõsen megváltozik, de késõbb a dolomittömbre egykor jellemzõ, õshonos lombos fafajokkal és sziklagyepekkel tarkított élõhelyet alakítanak ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosságot és a turistákat is el kell látni a megfelelõ információkkal, mert ma csak azt látják, hogy nagy mértékben pusztulnak az erdõk és nyáron is folyik a fakitermelés. Megerõsítette, hogy fafajcserére van szükség, el kell távolítani még az egészségesnek tûnõ fenyõket is, mert sem természetvédelmi, sem turisztikai célokból nem kívánatos, hogy lábon maradjanak a kipusztult vagy késõbb megfertõzõdõ fák.
Úgy fogalmazott: haváriahelyzet alakult ki. A tájkép rövid idõ alatt jelentõsen meg fog változni, de a korábbihoz hasonló, természetesebb élõhelyet kívánnak kialakítani - hangsúlyozta a nemzeti park igazgatója. MTI Fotó: Varga György

MTI - Kanizsa