A hegyközségi tagoknak, valamint a szõlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek mûködési területén tevékenykednek - egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-jétõl a hegyközségi törvény.

A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját - a választmány javaslata alapján - minden év május 31-ig a közgyûlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot az érintettekkel határozatban közli.
A hegyközségi járulék alapja a szõlõtermelõknél az ültevény területe és a megtermelt szõlõ mennyisége. A borászati termelõnél a járulékot az általa mûvelt szõlõültetvény területe és a feldolgozott szõlõ-, valamint bor mennyisége határozza meg.
A szõlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárolt szõlõ, must, illetve bor mennyisége alapján fizeti a járulékot.
A szõlészeti termelõnek nem kell hegyközségi járulékot fizetni azon megtermelt szõlõmennyiség után, amelyet borászati termelõnek, vagy szõlészeti és borászati felvásárlónak értékesített.
A törvény másik kiegészítése szerint az illetékes miniszter - a hegyközségi szervezetek tisztújításának felügyeletére, továbbá a hegyközségek mûködésének elõsegítésére - miniszteri biztost nevezhet ki.
A miniszteri biztos jogosult - egyebek mellett - részt venni a hegyközségi szervezetek közgyûlésén és más testületi ülésén, továbbá jelentést, tájékoztatást kérhet a hegyközségi szervezetek tisztségviselõitõl, valamint a hegyközségi szervezetekkel foglalkoztatási vagy megbízási jogviszonyban levõ személytõl.
A biztos feladata még a hegyközségi szervezetek tisztújításának az elõsegítése. Ebben a körben javaslatokat, módszertani ajánlásokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.

MTI - Kanizsa