Sikeresen zárulhat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program két éve indult második ciklusa, a szeptemberben kezdõdõ 2016-ig tartó harmadik szakasz még eredményesebb lehet, mert megvalósításához évi 670 ezer euróval - 200 millió forint - több, évi 4,7 millió euró (1,4 milliárd forint) támogatásra szánt összeg áll rendelkezésre uniós és hazai forrásból - mondta Tantó Sándor, a vidékfejlesztési tárca illetékese az MTI-nek.

A program 2004-es beindítása óta mintegy 30 százalékkal növekedett a méhcsaládok száma és meghaladja az egy milliót. Ennek alapján egy átlagos évben a méhek 20-25 ezer tonna mézet állítanak elõ. Az idei évben azonban a hideg tavasz és a forró, aszályos nyár miatt kevés méz nyerhetõ a kaptárakból, a termelõk a korábbi évekhez képest alig fele akkora mennyiségre számíthatnak.
A nemzeti program eredményeként az elmúlt években javult a méhészeti eszközök technológia színvonala, hatékonyabb a méheket támadó betegségek ellen a gyógyszeres védekezés, ami a méz minõségben is megjelenik. A magyar méz kapós termék a nemzetközi piacon, vonzerejét fokozza, hogy garantáltan GMO-mentes növények virágáról gyûjtik a méhek a nektárt, mivel a hazai törvények tiltják génmódosított vetõmagvak termesztésbe állítását.
A megközelítõleg 20 ezer családnak megélhetést, jövedelem kiegészítést jelentõ ágazat évente mintegy 20 milliárd forintnyi bevételt termel, ami a mezõgazdaságból származó teljes termelési érték 1 százaléka. Az ágazat szerepet játszik a vidék népességmegtartó képességének erõsítésében és az ökológiai egyensúly fenntartásában is. Fontos a méheknek köszönhetõ közvetett haszon: a növények beporzásával több száz milliárd forint értékû többletterméshez járulnak hozzá a zöldségek, gyümölcsök és más növények körében. Tantó Sándor példaként említette, hogy a méhek közremûködése nélkül almából egy kilónyi termés helyett, legfeljebb 10 dekányit lehetne szüretelni a fákról.
A következõ években a méhészetnek szánt többlettámogatás nyomán növekedhet az ágazat versenyképessége, a méheket veszélyeztetõ varró atka elleni védekezésre korszerûbb gyógyszerek alkalmazhatók, az élelmiszer biztonsági elõírások betartása érdekében növekedhet a technológia színvonala, s ezzel garantált marad a jó minõség megõrzésére, amely pedig fontos népegészségügyi tényezõ - fejtette ki.
Örvendetes, hogy az egészségesebb táplálkozás terjedésével a korábbi fejenkénti 40 dekás átlagról mára 70-80 dekagrammra növekedett a mézfogyasztás Magyarországon, ami a célok szerint tovább emelendõ - hívta fel rá a figyelmet Tantó Sándor.

MTI - Kanizsa