Jó minõségû és jelentõs mennyiségû szõlõtermésre számítanak az idén a magyarországi borvidékek többségén az MTI által megkérdezett szakemberek.

A Soproni borvidék szõlõi a korábbi lemaradást behozták: az Irsai Olivér szürete két héten belül megkezdõdhet - mondta Taschner István, hegyközségi elnök. Jelezte: "hihetetlenül jó", hektáronként száz mázsa feletti termést várnak a legtöbb fajta, így a chardonnay, a pinot noir és a zweigelt esetében. Kivételt ez alól a leghíresebb szõlõfajtájuk, a kékfrankos jelent, amelynél hetven mázsás terméssel kalkulálnak - tette hozzá.
A pannonhalmi borvidéken mind mennyiségben, mind minõségben jó szüretet várnak a gazdák - közölte Hangyál Balázs hegybíró. Elmondta: a tavaszi nagy hidegekhez hasonlóan az utóbbi hetek hõsége sem hagyott nyomot a termésen, de ha folytatódik a kánikula, adódhatnak problémák.
A csongrádi borvidéken jól indult az év, de a rendkívüli hõség és az aszály következtében napról-napra romlik a helyzet - mondta Papp Ferenc hegybíró. Hozzátette: a mintegy 500 hektáros Csongrád környéki termõterületrõl várhatóan 15-17 ezer mázsa szõlõt fognak leszüretelni, a minõséggel várhatóan nem lesz gond.
A tavalyinál kevesebb, de jó minõségû szõlõtermésre számít a Szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsának elnöke.
"Nagyon nehéz évben vagyunk, magas csapadéktartalmú, márciusban visszatérõ tél, többször nyári melegbe forduló tavasz van a hátunk mögött. Ezt májusban két jégesõ, majd a virágzás idején egy hosszabb lehûlés követte" - mondta Heimann Zoltán.
Ennek ellenére jó termésre, jó évjáratra számít a szakember a vörös szõlõk esetében. A mennyiség kisebb a tavalyinál, de ahol terméskorlátozási szándék van, ez inkább elõny - mondta.
Az ország legnagyobb szõlõtermõ területéhez, a Duna Borrégióhoz tartozó Soltvadkerten jó termésre számítanak a saját területen és szerzõdéses partnerekkel 110 hektáron szõlõt termesztõ Frittmann Testvérek Kft. ültetvényein.
Frittmann István, a cég ügyvezetõje, - aki testvérével, a 2007-ben az év borászává választott Frittmann Jánossal vezeti a vállalkozást - kiemelte: a bianca, a muskotály, a medina és a kadarka szõlõfajtáknál az átlagos 130-160 mázsa hektárankénti termés helyett csak 50-80 mázsa várható. Az átlagnál jobb termést várnak a cserszegi, a kékfrankos és az ezerjó fajtákból, amelyekbõl 130-140 mázsát is szüretelhetnek hektáronként.
A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken jelenleg jó minõségre, ugyanakkor közepes mennyiségre számítanak a szõlészek, borászok - mondta Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.
Az 5800 hektáros borvidéken a közepes mennyiség mintegy 300 ezer mázsát feltételez. A napok óta tartó hõségtõl még nem "szenved" a szõlõ, korábban ugyanis jelentõs esõ esett Tokaj-Hegyalján. Prácser Miklós közölte: most viszonylag korai szüret jósolható, s ami még ennél is fontosabb, hogy ez a korai érés kedvez a jó aszúsodási folyamat kialakulásának. Erre már nagyon nagy szüksége volna a borvidéknek, hiszen tavaly is viszonylag jó minõségû aszút lehetett szüretelni, de a mennyiség kevés volt - fûzte hozzá.
Komárom-Esztergom megyében az összesen 1502 hektár területû szõlõültetvényeken az aszály jelenleg nem okoz problémát. A becslések szerint hektáronként 6500 kilogrammos termésátlag várható - mondta Vörösné Bóka Éva, a megyei földmûvelésügyi hivatal igazgatóhelyettese.
Veszprém megye négy történelmi borvidékén nagyon jó szüretre készülnek a szõlõsgazdák - mondta a Veszprém Megyei Kormányhivatal földmûvelésügyi igazgatója. Boros Gábor szerint július elejétõl volt csak tapasztalható jelentõsebb peronoszpóra és lisztharmat fertõzés az ültetvényeken, szakszerû kezeléssel azonban megvédhetõ a szõlõ. Jók a terméskilátások, átlagosan borszõlõkbõl mintegy 68-70 mázsa várható hektáronként, csemegeszõlõkbõl 80-100 mázsa hozamot becsül elõzetesen az igazgató.
Vaskeresztes térségében jégverés miatt elpusztult a szõlõtermés, a bortermeléssel foglalkozó szõlõsgazdáknak az állandó vevõk megtartása miatt más borvidékekrõl kell beszerezniük a szõlõt - közölte a Vas Megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának mezõgazdasági fõfelügyelõje. Lukács Zoltán kifejtette: a megyében a legjelentõsebb, Vaskeresztes és Felsõcsatár térségében található 82 hektáros szõlõültetvényt június végén elverte jég. Jelenleg a tõkék mentése folyik, és jövõre is csak akkor számíthatnak termésre, ha a metszés után a vesszõk még az idén beérnek.
A zalai gazdák közepes, hektáronként 80-90 mázsa szõlõtermésre számítanak idén, de alacsony lesz a szõlõ létartalma - közölte a Zala Megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának vezetõje. Horváth Gyula elmondta: a zalai szõlõsgazdák nagy része idõben elvégezte az elsõ permetezést, így a száraz idõszakban lisztharmat és egyéb gombabetegség sem veszélyezteti az állományt.
Baranyában a 2650 hektáros, 80 százalékban vörös, 20 százalékban fehér fajtákat termõ villányi borvidéken a tavalyival megegyezõ, kiváló minõségre és közepes hozamra készülnek.
Bock József, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta: a tavaszi hûvös idõ megviselte az illatos fajtákat, valamint a kékfrankos és a merlot-t, a mostani hõség már nem okoz nagyobb károkat a termésben. Az elnök szerint a legkorábbi fajtákat is csak szeptember elején, közepén kezdik szüretelni.
A 700 hektáros, 70 százalékban fehér, 30 százalékban vörös fajtákat termõ pécsi borvidéken sem lesz probléma a minõséggel, a mennyiség hasonló lesz a tavalyihoz - vélekedik a Pécsi Borvidék Hegyközségeinek Tanácsát vezetõ Hárs Tibor. Szerinte a hõség enyhülése még tovább kedvezne a tõkéknek, ez a mennyiségen nem változtatna, de tovább emelné a minõséget.

MTI - Kanizsa