Elõdeink, köztük Szent István király független és keresztény államot alapítottak, amellyel egy évezredre biztosították a magyarok megmaradását Európában, és védelmet nyújtottak az itt élõ népeknek - jelentette ki Kövér László a szlovákiai Királyhelmecen (Král'ovsky Chelmec).

Az Országgyûlés elnöke az augusztus 20-i felvidéki ünnepségsorozat alkalmából a helyi mûvelõdési központ színháztermében arról beszélt: ezer év után semmi okunk sincs azt hinni, hogy a magyar állam javára válna, ha felszámolná keresztény gyökereit és függetlenségét.
Ezt a meggyõzõdésünket tükrözi Magyarország új alaptörvénye is - tette hozzá. Kövér László úgy fogalmazott: semmi okunk nincs arra gondolni, javára válna bármely európai államnak, ha lemondana keresztény gyökereirõl, és felszámolná szuverenitását.
Magyarország történelmét felidézve elmondta: az államalapítás ünnepe alkalmas a múltra való emlékezésre és a jövõbe tekintésre is. Elõdeink keresztény államot teremtettek, mert tudták, hogy a keresztény Európa talajában csak keresztény állam tud meggyökerezni. Független államot teremtettek, mert ennek hiányában nem tudtak megfelelõ védelmet nyújtani az országban élõ magyaroknak és nem magyaroknak - fejtette ki a házelnök a termet zsúfolásig megtöltõ közönség elõtt.

Hangsúlyozta: a Szent István által felépített keresztény magyar állam évszázadokon át oltalmat nyújtott a Szent Korona minden népének, a honfoglaló magyarok utódainak, az itt élõ szlovákoknak, szerbeknek, románoknak, németeknek, kunoknak, örményeknek és zsidóknak, akik együtt harcoltak Hunyadi, Rákóczi vagy Kossuth zászlói alatt, és együtt építették a közös hazát.
A középkor azonban három részre szabdalta az országot, 1867 után pedig idegen hatalom nõtt a magyarság fölé, ebbõl a kultúrából azonban hiányzott a nemzeti cél és összetartozás - foglalta össze Móricz Zsigmond szavait Kövér László. Mint az Országgyûlés elnöke elmondta, a független magyar állam hiányában önmagát elvesztõ magyarság 1920-ban kegyetlen alkuajánlatot kapott a történelemtõl: visszakapja államiságát, ha lemond történelmi országáról, és elfogadja, hogy a magyar emberek harmada idegen országok fennhatósága alá kerül.
A második világégés formailag életben hagyta ezt az államot, de szuverenitását négy és fél évtizedre elemésztette, majd 1956 után jött egy újabb ajánlat, a rabtartók által ígért szolid gyarapodás és a privát szabadság illúziójának korszaka - tette hozzá a házelnök.
A rendszerváltáskor a harmadik ajánlat az államról való lemondásról, az új rendszerben a "fogyasztói sokaság" megmaradásáról szólt. Ám ezt az ajánlatot 2010-ben a magyar választópolgárok elutasították, a kormánynak pedig azt a feladatot adták, hogy a függetlenséget megõrizve építsék újjá a magyar államot, és erõsítsék meg a magyarok összetartozását - jelentette ki Kövér László.
Az Országgyûlés elnöke a beszédet követõen megtekintette a budapesti Újszínház díszelõadását, a Földindulás címû Kodolányi-darabot.

MTI - Kanizsa