A 150 éve született szobrászmûvészrõl, a fõvárosi millenniumi emlékmû alkotójáról, az egykori Zalavár-megyei Lendva szülöttérõl emlékeztek meg Nagykanizsán is a Medgyaszay Házban. A szervezõk így is tájékoztatni kívánták a nyilvánosságot az értékes életmûrõl, hozzájárulva az emlékév országos sikeréhez.

Mayer (Zala) György szobrászmûvész és a szülõhely, Lendva viszonya – a történelmi idõben, címmel Bence Lajos lendvai költõ tartott elsõként elõadást. – Zala György érett fõvel, 25 évesen határozta el, hogy a német származását jelzõ vezetéknevét a szülõhelyére utaló megyének a nevére változtatja. A jubileumok, az évfordulók, a történelmi tudat építõkövei – hangsúlyozta elöljáróban. Lendva megtett mindent azért, hogy nagy szülöttje nevét visszahozza a nagyközönség tudatába. Zala György mûvészetét sokan és sokféleképpen értékelték. Az életmûvéhez azonban az utóbbi, halálától számított hetven évben csak kevesen nyúltak. S ha mégis akadtak ilyenek, azokat gyakran „bántó” szándék vezérelte. Legtöbben szobrainak túl heves pátoszát, az allegóriákban való eltévelyedését és nem utolsósorban mûveinek anakronizmusát kifogásolták. Az aradi Szabadság-szobor, mely újraállítása óta Vereckéhez, Csíksomlyóhoz hasonlóan – a magyarság zarándokhelyévé vált, szent helyeink számát gyarapítva, kétségtelen reményt ébreszt arra is, hogy a tolerancia és a megbékélés teret nyer átvitt és valóságos értelemben. S talán a Zala György emlékét õrzõ városok – ahol a kultuszát folyamatosan ébren tartják, mint Zalaegerszegen, Pécsett, Alsólendván, Aradon, Nagykanizsán és Budapesten –, közelebb kerülnek egymáshoz, erõsítve a nemzeti egység évszázadok során oly sokszor megtépázott eszmeiségét – hangsúlyozta Bence Lajos.

Borbás György, a Zala György Emlékbizottság titkára, a Zala György címû emlékkönyv egyik szerkesztõje A Zala-életmû: a mai értelmezések és tanulságok a születésnapi rendezvények tükrében címmel tartott vetített képest elõadást. Végezetül megköszönte Balogh Lászlónak, az OKISB elnökének, hogy létrehozta ezt az alkalmat. Megjegyezte, tud róla, hogy Kanizsa vajúdik, hogy az Erzsébet teret milyen Sziszi szoborral tüntesse ki. Õ arra hajlik, hogy az évforduló kapcsán akár a fiatal Sziszirõl is állíthatnának fel szobrot, mert arról még nincs másolat az országban.
Péntek Imre, a Pannon Tükör fõszerkesztõje Zala György – egy klasszikus szobrásznemzedék reprezentánsa a 19-20 század fordulóján címmel osztotta meg véleményét a közönséggel. Zala György és nemzedéke – a maga szobrászati eszközeivel – maximálisan hozzájárult a „tér nemzetiesítéséhez” – hangsúlyozta. Óriási feladat volt, és nélkülük, mûveik nélkül ma sivár, jellegtelen közterekkel, torz, csonkább nemzettudattal vágnánk neki a 21. századnak. Szinkronban voltak korukkal, a 19. századvég és a 21. századelõ mûvészeti törekvéseivel. Párizs, München, Bécs, Prága dísztereinek szobrászati megoldásai – a historizmus különbözõ vállfajai jegyében – nem különböznek a budapesti Hõsök terétõl. Zala György, az „örök klasszicitás” mestere, eljegyzettje. Jelentõs alkotásai az európai mûvészettörténet, gondolkodás szerves részét képezik. Bizonyítva, hogy a nemzeti és az egyetemes közt lehet összhangot teremteni. A fõszerkesztõ megjegyezte, Zala megye kitett magáért. A Képzõmûvészeti Egyetemen megrendezett évfordulós ünnepség elhalványult volna a zalaiak aktivitása nélkül. Az emléküléshez tartozott még kamarakiállítás, az új Zala György utca, valamint Zala György Deák-szobrának megtekintése az Eötvös téren.
B.E.