A zalavári régészeti ásatásokon olyan palota alapfalai bukkantak elõ, amelynek formája, szabványai megfelelnek a keleti frank épületeknek - közölte a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója szerdán Zalaváron az ásatások helyszínén.

Csorba László szerint ez azt bizonyítja, hogy Mosaburg (Mocsárvár) a Keleti Frank Birodalom legkeletibb központja volt, a környék civilizációja belesimul a korabeli Európa egyik legjelentõsebb hatalmi alakulatába.
A fõigazgató szerint az ásatások során elõkerült leletek alapján így végre eldönthetõ az a régi tudományos kérdés, hogy az egykori Zalavár önálló hatalmi központ volt vagy a Frank Birodalom legkeletibb végvára.
A régészeti ásatásokat vezetõ Szõke Béla Miklós elmondta: a Zalavár-Várszigeten emelt palotát Arnold király - Nagy Károly (742-814) dédunokája - a 880-as években építette. A király többször megfordult Mosaburgban, ezért rangjának megfelelõ szállást kellett számára biztosítani. A régészeti leletek mellett írásos dokumentumok igazolják, hogy a reprezentatív épület a lakhelye volt; a 880-as évek végén Arnold király adományleveleket adott ki, amelyek a mai napig megmaradtak. A pontosan keltezett okleveleken a kiállítás helyeként Mosaburgot tüntetették fel, egy alkalommal pedig királyi városként említik.
Szõke Béla Miklós felidézte, hogy a palota kisebb szakaszát három évvel ezelõtt találták meg, majd a régészeti feltárások során kiteljesedett a palota alaprajza. Az egykori palota alapterülete tizenöt méter hosszú és nyolc méter széles, az alapfalak szélességébõl és jó minõségébõl pedig arra is lehet következtetni, hogy legalább egyemeletes épület volt.
A régész beszélt arról is, hogy a feltárások után az építészeti emléket valószínûleg vissza kell temetni, ugyanis a megye anyagi támogatásával tudnák csak bemutathatóvá tenni. A Zalavár-Várszigeten talált régészeti leletanyagból viszont jövõ év márciusában a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílik az állandó kiállítás befejezõ fázisa, amely a Karolingok és a honfoglalás korát fogja bemutatni.
2019-ben lesz ezeréves a Szent Adorján bencés monostor alapítása, Szõke Béla Miklós bízik a templom és a kolostor maradványainak feltárásában. Az ásatás helyszíne viszont Natura 2000 területre esik, ezért a régészeti munkák engedélyekhez kötöttek.
Zalavár-Várszigeten a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében 1948 óta végeznek régészeti kutatásokat. A munkálatokba 1994-ben kapcsolódott be a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával zajló feltárásokat Szõke Béla Miklós, a Régészeti Intézet fõmunkatársa és Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze irányítja.

MTI - Kanizsa