A Hálózat Európában: helyi önkormányzatok találkozója a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében elnevezésû Európai Uniós projekt Fenntarthatóság a globalizált világban zárókonferenciáját tartották a Medgyaszay Házban, melyen ismertették az eddigi eredményeket és új horvát partnerek is csatlakoztak a szövetséghez.

– Városunk, a magyar települések közül 2004-ben elsõként csatlakozott Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi szervezetéhez, az Európai Klímaszövetséghez. Nagykanizsa kiemelten kezeli a klíma- és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket, különös hangsúlyt fektetve a fenntartható fejlõdés oktatására, a bölcsõdétõl egészen az egyetemig – ezekkel a szavakkal köszöntötte Cseresnyés Péter polgármester a konferencia résztvevõit.

Nagykanizsa a szövetség felhívására és támogatásával csatlakozott a Hálózat Európában: helyi önkormányzatok találkozója a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében projekthez, mely uniós források felhasználásával igyekszik helyi szinten fejleszteni a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés ügyét. Ahogy a polgármester elmondta, településünk legfontosabb feladata az oktatás területén volt, hiszen a fiatalok szemléletformálása, mely a legfontosabb közös érdek, az alapja annak a folyamatnak, amely során a fenntartható fejlõdést építjük. A város hazai és nemzetközi kapcsolatai jó lehetõséget biztosítanak arra, hogy mások is átvegyék a módszereket, a pozitív példákat. A fejlõdés nyomon követhetõ a város elsõ embere szerint, hiszen, amikor megjelentek az elsõ szelektív gyûjtõedények hazánkban, sokáig kihasználatlanok voltak, de az oktatási programok, akciók, szemléletformáló kampányok segítségével a mindennapok részévé váltak.
A rendezvényen városunk horvát partnertelepülései, Csáktornya, Kapronca és Daruvár, is képviseltették magukat, és csatlakoztak az európai szövetséghez, ahhoz a munkához, melyet a környezet megóvásáért, a települések adottságaink arányában tenni tud az 1700 tagot számláló szövetség. Stefan Wagner, a nemzetközi kapcsolatok felelõse pedig hangsúlyozta reméli a három éves együttmûködés a jövõben is folytatódik.
Ezt követõen Biczó Imre László, a Nemzeti Környezetügyi Intézet fõigazgatója tett említést arról, hogy október 8-11-ig Budapesten szervezik meg a vízügyi csúcstalálkozót, melyen többek között bemutatják a már bevált gyakorlatokat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet egészséges ivóvízzel ellátni az embereket és azt, miként kezelhetjük a szennyvizet. Ahogy hangsúlyozta, Magyarországon 1990-ben a háztartások csupán 20 százaléka fért hozzá egészséges ivóvízhez, azonban 10 évvel késõbb már ez az arány a városokban 96,8 százalékra emelkedett. A szennyvíztisztítás esetében is hasonló változás tapasztalható, hiszen az 1990-es évek elején az otthonok 41,6 százaléka számára volt megoldott, 2011-re viszont már 72 százalék feletti értéket ért el.

V.M.