Megkezdõdött hétfõn a légi permetezés több mint 300 hektáron Zala megyében a szlovén határhoz közeli területen a szõlõ aranyszínû sárgaság nevû fitoplazmás betegségét terjesztõ amerikai kabócák ellen, amelyek nemrég bukkantak fel a térségben.

A Lenti-hegyet, Gosztolát és Kerkateskándot érintõ állami védekezésrõl Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese a helyszínen hétfõn sajtótájékoztatón elmondta: a szõlõ egyik legveszélyesebb fertõzését terjesztõ rovar elleni védekezést európai uniós szabályok írják elõ.
A környezõ országokban, így Szlovéniában is jelen van évek óta ez a fertõzés, amelyet még idõben sikerült felfedezni Magyarországon, így remény van a továbbterjedés megakadályozására - tette hozzá.
Kitért arra, hogy a laborvizsgálatok során két zalai helyszínen azonosított fertõzés ellen azért rendeltek el állami védekezést, mert a sok kistermelõvel nehéz lett volna gyors egyeztetéssel megállapodni a védekezésben. A gazdáknak azonban így is marad tennivalójuk, a következõ két évben egyéni védekezésre is szükség lesz.
Miután valószínûleg az érintett birtokoktól mindössze néhány száz méterre fekvõ határ szlovén oldaláról érkezett a kártevõ, Jordán László azt mondta: tudnak arról, hogy a szlovén hatóságok is figyelik a kórokozót, és folyamatosan zajlik ellene Szlovéniában is a védekezés.
Szabó Béla, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója kifejtette: egymástól másfél kilométerre, egy szõlõültetvényben, illetve egy mûvelésbõl felhagyott területen, a gazdanövényként ismert erdei iszalagban fedezték fel a kártevõt, ezért ezek egy-egy kilométeres körzetére terjed ki a védekezés. Környezet- és egészségvédelmi megfontolásokból a három település térségében hétfõ és kedd estére idõzítették a légi permetezést, errõl a települési önkormányzatok segítségével is tájékoztatták az érintetteket.
Az igazgató az MTI kérdésére elmondta: összesen 326 hektáron - ebbõl 113 a szõlõ - permeteznek, gyakorlatilag egy hegyhát teljes hosszában. Az érintettek pontos számára vonatkozóan azt mondta: összesen közel 3 ezer helyrajzi számon szereplõ birtokra terjed ki a védekezés.
Elmondása szerint a kártevõ elõször a szõlõfürtöket sorvasztja el, majd egy-két éven belül az egész tõkét. Eddig csupán 22 szõlõtõkét, valamint az elhagyott területen az iszalagot kellett kivágni, hogy a fertõzés terjedését megakadályozzák. Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szõlõsgazdáknak már a betegség gyanúját is jelezniük kell a növényvédelmi hatóságnak.

MTI - Kanizsa