Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc hõsi halottainak tiszteletére rendezett megemlékezés napján avatták fel ünnepélyesen a szabadságharc legendás ágyúöntõje, Gábor Áron szobrát az Ipari Parkban. A szoboravató ünnepségen közremûködött a Magyar Honvédség 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred és zenekara valamint a Nagykanizsai Császár Huszárok.

Avatóbeszédében Balogh László, az önkormányzat Oktatási Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának elnöke kiemelte: elsõsorban az aradi vértanúkra emlékezünk ezen a napon, s büszkék vagyunk arra, hogy voltak ilyen világraszóló hõseink. Ezért nem gyászünnep ez valójában, hanem a hazafiúi jóérzés emlékezete. S mi itt Nagykanizsán ezt szeretnénk még továbblépni, amikor Gábor Áron 1848-as hõsiességét városunkhoz is kötve aktualizáljuk. Köszönet érte, hogy Kaposvárról is eljöttek a vendégek.
2013. március 15-én egyszer már felavattuk ezt az újra megtalált szobrot – emlékeztetett Balogh László –, de akkor kaposvári vendégeink a nagy hó miatt nem tudtak eljönni hozzánk. Így igazán rendjénvaló, hogy ismét ünnepeljünk március 15. és október 6. kifeszített „szivárványsugarában”. Az ünnep attól is jó, ha minél bõvebb. Ezért kerestük az alkalmat most is, hogy a kaposvári Füredi úti laktanyának így is megköszönjük a visszaadott Gábor Áron szobrot. Megtehették volna, hogy nem adják vissza, de õk a szomszédvárban barátilag és testvérileg álltak hozzá ezen érdekes rendszerváltó katonavárosi történethez.
Október 6. emlékünnepén a múltra való emlékezés a nemzeti jövõ iránti elkötelezettséget jelenti – folytatta a szónok. – Nem a szomorúságra emlékezünk elsõsorban, hanem az erkölcsi tartás és erõ miatt, amely az aradi 13 önfeláldozásából árad. Jó, hogy van aradi emlékmûvünk itt Kanizsán, és most már ismét Gábor Áron szobrunk, ahol újra átélhetjük magyar nemzeti létünk sorsáldását a sorscsapásban is…
E nap példa arra, hogy mindig lesznek emberek, akik a szabadság eszméjét vallva, ezért küzdve képesek lemondani legnagyobb kincsükrõl, az életükrõl.
Jómagam örülök, hogy itt, a Gábor Áron laktanya korábbi helyszínén ismét áll és figyelmeztet a dicsõ 1848-ra ez a szobor – jegyezte meg a bizottsági elnök, majd Gábor Áron életútjának, élethelyszíneinek felidézését követõen hangsúlyozta: mi kanizsaiak büszkék lehetünk arra, hogy 1848-49 emléke elõtt méltó monumentumoknál – az Aradi-udvarban, a Székely-kertben, a Deák téri Petõfi szobornál és most már itt, a Gábor Áron szobornál is fõt hajthatunk. Városunk identitásának fontos része a katonai hagyományok ápolása és nemzeti múltunk megõrzése, ezt jól szolgálja ezen szobor újraállítása.
Ma talán nem kell életünket áldozni a hazáért, de amíg lesz magyar, mindig égbekiáltó példa lesz az aradi 13 és az 1848-as vértanúk bátorsága és kiállása pátriánkért. Ma lehet, hogy kevésbé kellenek a hõsök, de a közösségeinkért áldozatot hozó emberekre ugyanúgy szükség van – mondta befejezésül. Az ünnepség koszorúzással zárult. A város önkormányzata, a Berzsenyi Polgári Kör, valamint a Nagykanizsai Honvéd Egyesület koszorúját hagyományõrzõ huszárok helyezték el az emlékmû talapzatánál.

B.E.

További képek itt.