Mintegy 250 olyan energiaprojektet választott ki hétfõn az Európai Bizottság, amelyek megvalósulását úgynevezett közös érdeknek tekinti, és amelyek részesülhetnek az Európai Összekapcsolási Eszköz 5,85 milliárd eurós keretébõl 2014 és 2020 között.

A bizottság hangsúlyozta, hogy a kiválasztott projektek nem részesülnek automatikusan uniós támogatásból, a pénzre külön pályázni kell, de csak a listán szereplõ infrastrukturális beruházások pályázhatnak. A listára kerüléshez az infrastruktúrafejlesztési beruházásoknak meg kellett megfelelniük öt feltételnek: legalább két tagállamot kell érinteniük, javítaniuk kell a piac integrációját és a tagállamok energiahálózatainak összekapcsoltságát, növelniük kell a versenyt azáltal, hogy nagyobb választékot tesznek elérhetõvé a fogyasztók számára, javítaniuk kell az ellátás biztonságát, és elõ kell segíteniük a megújuló forrásokból származó energia integrálását a rendszerbe.
A listán több Magyarországot érintõ beruházás is szerepel. Így rajta van a magyar-horvát-szlovén, valamint a magyar-szlovák villamosenergia-hálózat több ponton történõ összekapcsolása, a szlovákiai Felsõzellõ és Vecsés összekapcsolása gázvezetékkel Balassagyarmaton keresztül, a Románia és Ausztria közötti gázvezeték Ercsi és Gyõr közötti szakaszának megépítése, a román-magyar gázvezeték kétirányúsításának támogatása, az Azerbajdzsánból Grúzián át Romániába tartó AGRI gázvezeték meghosszabbítása Konstancából Aradon át Csanádpalotáig, a magyar és a szlovén gázhálózat összekötése Nagykanizsa, Tornyiszentmiklós, Lendva és Kidricevo között. Ott van a listán egy olyan gázvezeték megépítése is, amely vagy Délkelet-Európán keresztül Ausztriába, vagy az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba szállítana évi 10 milliárd köbméter földgázt. Ebbõl a Bulgáriát és Ausztriát összekötõ vezeték egy része épülhet meg Magyarországon keresztül.
A közös érdeknek tekintett beruházásokat ismertetõ sajtótájékoztatón Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyekért felelõs német tagja arra az álláspontra helyezkedett, hogy az unió, pontosabban a tagállamok energiapiaca továbbra is széttagolt a regionális és országhatárok mentén, és ezzel a gazdaság sok más területéhez képes lemaradásban van az európai együttmûködés, az integráció. A cél a hálózatok összekapcsolása, a határokon átnyúló hálózatok, összeköttetések megteremtése - jelentette ki Oettinger, aki szerint enélkül minden más energiapolitikai cél elérhetetlen.
A listára kerülõ beruházások - amellett, hogy pályázhatnak uniós pénzre - a bizottság szerint gyorsabban és egyszerûbben juthatnak hozzá a hatósági engedélyekhez, finanszírozásuk átláthatóbbá, a projektek pedig láthatóbbá válhatnak, továbbá vonzóbbak lehetnek a befektetõk számára. Támogatásra azok a projektek pályázhatnak, amelyek "nehézségekkel küzdenek a kereskedelmi életképesség terén", vagyis amelyek megvalósítása nem kecsegtet olyan jövedelmezõséggel, hogy magánbefektetõ érdemesnek tartsa megvalósítani, stratégiai szempontból ugyanakkor jelentõs, és megfelel a felállított feltételrendszernek.
A bizottság azt is közölte, hogy a lista nincs kõbe vésve, a közös érdeknek tekintett energiaberuházások listáját kétévente felülvizsgálják.

MTI - Kanizsa