A város szélén, a Camping utcában közel egy éve indultak meg a Nagykanizsára tervezett javító-nevelõ intézet tereprendezési munkálatai. A terület rendbetételét követõen a tavasz folyamán bekötésre került az elektromos áram-rendszer is. Az eltelt esztendõ során csitultak, és egyre kevesebb embert vonzottak a kezdetben indulatoktól sem mentes lakossági fórumok. Ez egyértelmûen köszönhetõ a nagykanizsai egyházközségek összefogásának, valamint a városvezetés folyamatos, tájékoztató és felvilágosító tevékenységének. Az aggódó, vagy éppen ellenzõ kanizsai polgárok több turnusban is Debrecenbe látogathattak, ahol saját szemükkel gyõzõdhettek meg az ország egyik legjobban mûködõ javító-nevelõ intézetének mûködésérõl, mindennapjairól.
Talán a személyes tapasztalat, és a város egyházközségeinek szeretetteljes, gondoskodó hozzáállása, no, meg az intézet által – elõreláthatólag – már a jövõ évben realizálni lehetséges, száznál több új munkahely – tanárok, õrök, nevelõk, irodai és technikai alkalmazottak. – is segített egy pozitív képet kialakítani a város lakóinak többségében a tervezett beruházásról.

A Kanizsa Hetilap utánajárt az egyházi vezetõk véleményének, és érdeklõdött Magyari Lászlónál, a beruházást bonyolító debreceni javító-nevelõ intézet igazgatójánál is a projekt jelenlegi állásáról.
Páhy János atya, a Sarlós Boldogasszony Egyházközség plébánosa, a kaposvári egyházmegyei bíróság vezetõje egyértelmû álláspontját fogalmazta meg a javító-nevelõ intézettel kapcsolatban, de az atya véleményét osztotta a világi ügyek intézõje, Szilajka Ferenc is:
- A tavasz folyamán, a májusi egyházi képviselõtestületi ülésünkön került szóba konkrétan a Principális, város felõli oldalára tervezett javító-nevelõ intézet ügye. A beruházás nem Kiskanizsa területére esik, mégis, mivel a mi egyházközségünk van a legközelebb a tervezett intézményhez, így két szempont is megfogalmazódott bennünk. Egyrészt, hogy egyházközségünk vegyen részt valamilyen formában az intézet mindennapjaiban, a fiatalok lelki gondozásában, másrészt pedig kapcsolódjon be már a tervezés folyamatába is, hisz jó lenne az egyházi célok megvalósulása érdekében egy imaházat, kápolnaszobát kialakítani a majdani intézet területén. Érthetõ, hogy a kiskanizsai hívek egy része gyanakodva tekint a javítóintézetre, hisz egy természetes távolságtartás mindenkiben van. De mi nem zárkózunk el sem a javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalok lelki gondozásától, hitoktatásától, sem pedig a különbözõ ünnepségeken való aktív részvételtõl sem. Az egyháznak egyik alapvetõ szerepe a megbocsátásban, a jó útra terelésben, a lelki gondozás és lelki segítség nyújtásában, a megnyugvás keresésének az elõsegítésében áll. Ezért tekintünk szeretettel és pozitívan a nagykanizsai javítóintézetbe kerülõ gyerekekre is, és mindent meg fogunk tenni azért, hogy segítsük õket a társadalomba való visszailleszkedésbe és a helyes út megtalálásában. Ez egy nemes cél, egy küldetés is, ami elõl nem zárkózhatunk el. És most nem csak az egyházközség, hanem az egyházmegye – és reményeim szerint a hívek – véleményét is megfogalmaztam. Persze az is nyilvánvaló, hogy minden egyes fiatalon nem fogunk tudni segíteni, mert ez személyfüggõ is, de ha csak egy gyermeket is meg tudunk menteni a bûntõl, a bûnözõi élet poklától, akkor úgy gondolom, van, lesz értelme a munkánknak – fogalmazta meg véleményét Páhy atya.
Szintén támogatják a beruházást, és az intézet kanizsai megvalósítását Deme Dávid lelkész, a Nagykanizsa-Szepetneki Társult Evangélikus Egyházközség, illetve Hella Ferenc lelkipásztor, a Nagykanizsai Református Egyházközség
vezetõi is.
Hella Ferenc hangsúlyozta: rendkívül fontos az egyház közremûködése a félresiklott életek helyreállításában, a megbotlott fiatalok helyes útra terelésében. Ez a társadalom, ez mindannyiunk érdeke.

Magyari László, a debreceni „mintaintézmény” igazgatója – kérdéseinkre válaszolva – is rendkívül pozitív véleményt fogalmazott meg a projekt egészével kapcsolatosan:
- Hogy áll jelenleg a Nagykanizsára tervezett javító-nevelõ intézeti beruházás ügye?
- A kivitelezõ kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás elindult, jelenleg bírálati szakaszban van. Terveink szerint a kivitelezõvel történõ szerzõdéskötés, és az építkezés, ezzel együtt a gáz és vízközmû beszerelése a 2013. év IV. negyedévében valósul meg.
- Mind a három egyházközség pozitívan, segítõkészen áll az intézet ügye mellé. Ezt közvetítik a város, és a hívek felé is. Milyen módon tervezik bevonni az egyházakat az intézmény életébe?
- Rendkívül fontosnak tartom az egyházak pozitív hozzáállását, rövidesen fel fogjuk venni képviselõikkel a kapcsolatot, és szeretnénk kidolgozni az együttmûködésünk alapjait. A megvalósítás során a szakmai tartalomfejlesztés keretén belül külön is szerepet fog kapni a lelki gondozás egyházi formája is. A fizikai megvalósítás részeként pedig ökumenikus imaterem kerül kialakításra.
- Egyetért-e azzal az ötlettel, hogy az intézet gyakorlatilag is a város szerves részét képezze? Például, a gyerekek vegyenek-e részt különbözõ mûsorokkal ünnepségeken és kulturális rendezvényeken, kapcsolódjanak-e be az állatmenhelyen folyó munkába, esetleg segédkezzenek-e más intézményeknél, vegyenek-e részt szemétgyûjtési akcióban, játszótér-felújításban?
- A létesítendõ javítóintézet jellegénél fogva, zárt jellegû mûködési mechanizmusra épülõ, elsõsorban speciálisan gyermekvédelmi feladatokra szakosodott intézmény-típus lesz. Természetesen amennyiben a városvezetés, illetve a helyi társadalmi környezet, valamint az intézményhálózat ezt jónak látja, úgy szívesen integrálódunk, és veszünk részt a lokális célkitûzések elérésének eredményes végrehajtásában is. Igyekszünk kapcsolatot keresni az oktatási intézményekkel, gazdasági szereplõkkel, civil szereplõkkel szakmai programunk sikeres megvalósítása érdekében.
- Az intézet tervez-e a területére konyhakertet, ahol a gyerekek maguk tudják majd megtermelni az általuk elfogyasztott zöldségeket? Ugyanígy, állatok gondozását felvállalnák-e az intézeten belül, mindezeket terápiás célból elsõsorban?
- A tervezett javítóintézet profiljába beleillik a mezõgazdasági tevékenység, célunk: olyan programok megvalósítása, amellyel elõsegítjük növendékeink önálló életvitelének kialakítását, mellyel segítjük eredményes társadalmi integrációjukat.
- Nyugaton, de elsõsorban az USA-ban nagyon elterjedtek az úgynevezett „börtönlátogatások” iskolás csoportok által, a megelõzés jegyében. Mi a véleménye, mûködhetne-e ez például Nagykanizsán, tehát, hogy a javító-nevelõ intézetbe alkalmanként iskolás csoportok látogatnának el, elsõsorban bûnmegelõzési célból?
- Támogatjuk a bûnmegelõzési programokat, és nyitottak vagyunk annak különbözõ formáit is befogadni, illetve aktívan részt venni bennük. Keresni fogjuk az ez irányú együttmûködési lehetõségeinket is.
Dr. Papp Attila
KRÓNIKA ROVAT >>>