Közel negyedmilliárd forintos támogatással fejleszti a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) zalavári bivalytelepét, ahol az állattartás körülményeit és gépesítését javítják - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Rácz András a BFNPI fenékpusztai kutatóházában tartott projektindító sajtótájékoztatón elmondta: a zalavárihoz hasonló élõhely-fejlesztési pályázatokra a 10 magyarországi nemzeti park igazgatósága mintegy 6 milliárd forintos pályázati forrást tud felhasználni.
Ebbõl az összegbõl 32 projektet valósíthatnak meg 2015-ig - mondta a helyettes államtitkár.
Kitért arra, hogy az élõhelyek fenntartását segítõ infrastruktúra biztosítására 2011-ben 4 milliárd forintos pályázati keretet kínáltak a nemzeti parkoknak, de ezt az összeget nemrég 2 milliárd forint átcsoportosításával sikerült növelni. A rendelkezésre álló összegbõl állattartó telepek vásárlását, felújítását és gépbeszerzését tudják finanszírozni.
Rácz András felidézte, hogy az ezredfordulóra mindössze két számottevõ bivalygulya maradt az országban, ebbõl az egyik a BFNPI fenntartásában lévõ kápolnapusztai rezervátumban. A Zalaváron elhelyezett állománnyal együtt ezek az állatok - legeltetésük révén - a Kis-Balaton környékén a vizes élõhelyek kezelésének is egyik legfontosabb eszközei.
Hozzátette: a 2014-tõl induló új európai uniós költségvetési idõszakban megint lesz környezeti, energetikai hatékonysági operatív program, s ebben a természetvédelmi célú fejlesztések kiemelten szerepelnek. A pályázati keretbõl az élõhelyfejlesztés és az ökoturizmus fejlesztése mellett az élõhelyek fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra kezelése, a mezõgazdasági tevékenység támogatása valósítható meg.
Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kifejtette: a zalavári, eredetileg marhahízlaló majort 2008-ban vették meg, a két hektáros területen két istálló áll, körülötte legelõk találhatók. Az itt tartott bivalyok részben az egykori Festetics uradalomból származnak, 1992-ben a levágásuk elõtt vásárolták meg az igavonásra és hústermelésre tartott állományt, amely ma nagyjából 220 egyedbõl áll.
A környezet és energia operatív programból nyert 248 millió forintos összeg 100 százalékos támogatottságot jelent, 73 millió forintot építkezésre és felújításra költenek, a fennmaradó összeget pedig gépvásárlásra fordítják - részletezte a nemzeti park igazgatója.
Manninger Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke azt mondta: terveik szerint a következõ uniós ciklusban a Kis-Balatont, az ország egyik legjelentõsebb élõhelyét szeretnék jobban megismertetni a közönséggel. Külön Kis-Balaton programot kívánnak kidolgozni, hogy még inkább turisztikai célponttá váljon a térség.

MTI - Kanizsa